MEGERŐSÍTETT HORROR MÉRÉSI EREDMÉNYEK!

A Vértesőrzők civil közösségét támogató ogy. képviselőnő, Dr. Árvay Nikolett februárban szervezett akkreditált mintavételt.

A Greenpeace áprilisban (nem akkreditáltat) a Pénzes-patak térségében.

A Greenpeace felszíni vízből és talajból vett mintákat.
A mi vizsgálatunk felszín alatti vízből (talajvízből) és meddők csurgalékvizéből dolgozott.

A két vizsgálat nem ellentmond egymásnak, hanem ugyanazon szennyezési rendszer különböző szintjeit mutatja meg.

Szerves szennyezők esetén azonosa mintázat, több helyen.

A Greenpeace felszíni vízben kimutatta:
– benzol: 13,2 µg/dm³ (határérték: 1 → ~13-szoros)
– xilolok: 47 µg/dm³ (határérték: 20 → ~2,3-szoros)
– alkilbenzolok: 50 µg/dm³

A mi eredményeink szerint a talajvízben ugyanezek az anyagok jelen vannak:
– benzol: 22,2 µg/dm³ (22-szeres túllépés)
– xilolok: 44 µg/dm³ (2,2-szeres)
– alkilbenzolok: 24 µg/dm³ (1,2-szeres)

Különösen kiemelkedő:
– naftalin: >235,46 µg/dm³ (határérték: 2, tehát legalább 117-szeres túllépés)

Ez azt jelenti: a szerves ipari szennyezők nemcsak a felszínen jelennek meg, hanem a talajvízben is kimutathatók, sokszor extrém mértékben.

Szervetlen terhelés: extrém értékek a talajvízben
A talajvíz állapota különösen súlyos képet mutat a mi mérésünk szerint:
– vezetőképesség: 44 400 µS/cm (extrém sóterhelés)
– klorid: 18 800 mg/dm³ (nagyságrendekkel a természetes szint felett)
– ammónium: 369 mg/dm³ (több százszoros túllépés)

Fémek:
– vas: 92 600 µg/dm³
– mangán: 20 100 µg/dm³

Ezek az értékek nem természetes háttérszintek, hanem tartós, intenzív terhelésre utalnak.

Nehézfémek a felszínen - a Greenpeace adatai szerint:

A felszíni vízben és talajban kimutatott értékek:

– alumínium: 13 800 µg/dm³
– bárium: 521 µg/dm³
– cink: 350 µg/dm³
– arzén: 26,8 µg/dm³

Ez azt mutatja,hogy a szennyezés nemcsak a mélyben, hanem a felszíni rendszerben is jelen van.

Mit jelent ez együtt?

- ugyanazok a szennyező anyagcsoportok jelennek meg több helyen
felszíni vízben, talajban és talajvízben egyaránt
- több esetben többszörös vagy nagyságrendi határérték-túllépéssel

ez egy több helyszínen kimutatható összetett környezeti terhelés.

Miért fontos a különbség a mérések között?

- a felszíni víz - a szennyezés megjelenését mutatja
- a talaj - a lerakódást
- a talajvíz - a szennyezés terjedését, felhalmozódását

A mi vizsgálatunk akkreditált mintavétellel, szélesebb paraméterkörrel készült, és a rendszer mélyebb állapotát mutatja.
A két mérés együtt egyértelműen azt jelzi, hogy:

- a szennyezés több környezeti közegben jelen van
- több komponensből áll (szerves és szervetlen)
- és a talajvízben már extrém koncentrációkban is kimutatható

Ez alapján a terület nem pontszerűen, hanem rendszerszinten érintett.
Tehát a rendelkezésre álló adatok alapján a Vértes térségében többféle eredetű,több közegben jelen lévő, részben extrém határérték-túllépésekkel járó súlyos kornyezeti terhelés áll fenn, amely a felszíni rendszert és a felszín alatti vizeket egyaránt érinti.

Ez pontosan azt a kockázatot igazolja vissza, amelyet a térség karsztos adottságai alapján folyamatosan jelezzük. . Egy ilyen érzékeny vízföldtani, földrengésérzékeny környezetben elfogadhatatlan hulladékkezelés. A FELSZÍNI ÉS A FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK VÉDELME NEM KOCKÁZTATHATÓ! ÉBRESZTŐ MAGYARORSZÁG!

A HAARP rendszer és a világon elosztott RADARRENDSZEREK egy láthatatlan tüzérségként működnek, AMELY GEOPOLTIKAI ÉRDEKEK szerint alakítja a légköri áramlatokat. NEM VÉLETLEN, hogy a Közel-Kelet konfliktuszónáiban, ahol a megszálló technológiai kontrollja megszakadt, a természet azonnali enyhülés jeleit kezdte mutatni. AMIKOR MEGSZŰNIK A HIDROLÓGIAI CIKLUST BLOKKOLÓ FREKVENCIÁK NYOMÁSA, A VÍZTÁROZÓK olyan szintű helyreállást mutatnak, amilyet ÉVEK ÓTA NEM LÁTTAK. EZ BIZONYÍTJA, hogy az aszály egy olyan technológia KÖZVETLEN KÖVETKEZMÉNYE, AMELY FOGLYUL EJTI A TERMÉSZETET, és alkualapként, valamint nyomásgyakorlásként használja a népekkel szemben.
De ez a támadás nem áll meg a légkörnél; leereszkedik hozzánk, hogy bezárja az irányítás körét. Ami fent szétoszlik, végül beépül abba, amit belélegzel és fogyasztasz, így a környezet a radarrendszer kiterjesztésévé válik...."

A köznyelvben „chemtrailként” emlegetett mesterséges csíkok az égen, amelyek a permetezéses napokon jól megfigyelhetők, főként alumíniumpor és nedvességet megkötő báriumsó keverékéből állnak. Ezek együtt elektromos mezőt alkotnak.
Egy polimer keverék hordozóanyagként szolgál, és biztosítja a bárium és az alumíniumpor megkötését a levegőben. A polimer miatt kialakuló jól látható csíkok árulkodnak a „kémiai felhőkről”, akárcsak az ég fehéres-kékes elszíneződése a horizont irányában.
A permetezéses napokat követően általában csökken a hőmérséklet, és az ég több napig szokatlanul ködös marad. Ez idő alatt többnyire nem esik eső. A polimer keveréknek köszönhetően a kibocsátott részecskék a „Welsbach-szabadalom” szövege szerint akár egy évig is lebeghetnek a levegőben.☝️
Az, hogy a repülőgépekkel kibocsátott vegyi anyagok nemcsak a levegő nedvességét kötik meg, és ezzel elnyomják a gazdák által várt esőt, hanem az emberek egészségét is súlyosan károsíthatják, úgy tűnik, a felelősök tudatosan vállalják.
Az alumínium és a bárium az ember számára mérgező fémek közé tartoznak. A bárium hányást, hasmenést, súlyos görcsöket és tartós szívritmuszavarokat okozhat. Az alumínium elősegíti a csontritkulást és Alzheimer-kórt okozhat. A fő lerakódások a májban és az agyban halmozódnak fel, ami tájékozódási zavarokhoz és demenciához vezethet. Emellett az alumínium a herékben is lerakódik, ami meddőséghez vezethet.
Mindezek a tünetek az elmúlt években úgynevezett népbetegségekké váltak. Orvosok megerősítik, hogy az átlagosnál magasabb alumínium- és báriumkoncentrációkat mutattak ki átlagon felüli számú hajmintában.
Időközben a Német Bundestag tudományos szolgálatai is foglalkoztak a „geoengineering / klímaengineering” témájával. Ezzel kapcsolatban megállapították:
„Ezért a klímaváltozáshoz való alkalmazkodási intézkedéseket, valamint a klíma szándékos, nagyléptékű, technológiai eszközökkel történő befolyásolásának lehetőségeit kutatják és vitatják. Néhány évvel ezelőttig különösen a tisztán technikai megközelítést még tudományos fantasztikumnak tartották. A várható felmelegedés fényében azonban egyes lehetőségeket ma már komolyan mérlegelnek.”