Forwarded from ⚔️ Incze Béla
Forwarded from Tündérdombi fények
Figyeljünk a nevezetes névtelenekre.
Akiket a romlás terjesztésének alulról (a pokoli szférákból) vezérelt leghatékonyabb eszköze, a média következetesen és tudatosan elhallgat, vagy ha egyáltalán megemlít, minden tekintetben negatív előjellel teszi, vagy pedig meghamisítják életművüket és az igazán fontos momentumokról szinte nem is szólnak (lásd Hamvas Béla, akiről következetesen elhallgatják, hogy a tradicionális létszemlélet első magyarországi képviselője volt). Velük nem találkozunk a hírekben, velük nem készülnek interjúk, amiket leadnak főműsoridőben. Ők azok, akiknek fényteli missziójuk van, akik a romlás szétrohasztó és mindent beszennyező sötét erői ellenében parányi reményt és fény gyújtanak a világ sötét éjszakájában.
Nevezetes névtelen lehet egy parasztember, aki együtt él éggel-földdel, növényekkel, állatokkal, a természet ősi rendjével. Nevezetes névtelen a misztikus, a bölcs, aki az ég feletti szférákban otthonos, és tud amit tud és lát, amit lát. És még sorolhatnánk a példákat. Fazekas, pap, tanár, költő. Nem sokan vannak, de vannak. Ami közös bennük, az a szellemi-lelki, Ég felé húzó és onnan eredő létezésük, az Égalattival való összhangjuk, és az érvényesülés vágyának teljes hiánya. Ők azok akik igazán hitelesek, ők azok akik igazán fontosak. Éppen ezért a felbomlás erőinek halálos ellenségei. Mert lehet hogy soha nem hallunk róluk, lehet hogy soha nem jut el hozzánk létezésük híre, de ők azok akik még megakaszthatják ennek a modern világnak a végső összeroppanását. Miattuk nem faljuk fel egymást még elevenen.
És ne figyeljünk ugyanakkor azokra, akik nevezetes nemtelenek, akiket a média éjjel-nappal ajnároz, olyan módon hogy a csukott tv- készülékből is ők folynak ki, "műveiket", tevékenységeiket ingyen reklámozza a sötétség ágense, a médiaagymosó gépezet. A képlet nagyon egyszerű. Akit a főáramű média ajnároz (legyen ez az ajnározás elfogadó vagy látszólag ellenséges), "tudatban tart", az egész biztos a sötétség ügynöke. Semmilyen igazán fontos kérdésre semmilyen választ sem adnak, létük jellegzetesen modern és tradícióellenes, épp ezért magasztalja fel őket a média. Sürögnek-forognak, babrálnak, ígérnek és úsznak a népszerűségben. Közben létük egy hiányra épül, létük üres és hazug.
Ez onnan jutott eszembe, hogy április 5-én elhunyt egy nevezetes névtelen és másnap egy nevezetes nemtelen paprikajancsiskodott a Kossuth téren.
Vajon melyikükről szólt a média 24 órában, és melyiküket hallgatta el? (Tisztelettel adózva azon kevés internetes lapnak, aki egyáltalán megemlítette a nevezetes névtelent.)
Ne legyenek illúzióink. Ha más nem is, de ez bemutatta, hogy milyen erők szolgálatában áll a fősodratú média. Persze ez eddig is nyilvánvaló volt.
Ezekkel az ágensekkel az egyetlen helyes viszonyulás csak az lehet, hogy nagy ívben, messzire elkerüljük őket.
Az Isteni Igazság ítélőszékét a zsurnaliszták sem fogják elkerülni, és a számonkérés keserves lesz. A romlás a deviáció, a perverzitások, a léthazugságok és létrontások terjesztése, a tudatos hazudozások és ferdítések nem lesznek elfelejtve.
Akiket a romlás terjesztésének alulról (a pokoli szférákból) vezérelt leghatékonyabb eszköze, a média következetesen és tudatosan elhallgat, vagy ha egyáltalán megemlít, minden tekintetben negatív előjellel teszi, vagy pedig meghamisítják életművüket és az igazán fontos momentumokról szinte nem is szólnak (lásd Hamvas Béla, akiről következetesen elhallgatják, hogy a tradicionális létszemlélet első magyarországi képviselője volt). Velük nem találkozunk a hírekben, velük nem készülnek interjúk, amiket leadnak főműsoridőben. Ők azok, akiknek fényteli missziójuk van, akik a romlás szétrohasztó és mindent beszennyező sötét erői ellenében parányi reményt és fény gyújtanak a világ sötét éjszakájában.
Nevezetes névtelen lehet egy parasztember, aki együtt él éggel-földdel, növényekkel, állatokkal, a természet ősi rendjével. Nevezetes névtelen a misztikus, a bölcs, aki az ég feletti szférákban otthonos, és tud amit tud és lát, amit lát. És még sorolhatnánk a példákat. Fazekas, pap, tanár, költő. Nem sokan vannak, de vannak. Ami közös bennük, az a szellemi-lelki, Ég felé húzó és onnan eredő létezésük, az Égalattival való összhangjuk, és az érvényesülés vágyának teljes hiánya. Ők azok akik igazán hitelesek, ők azok akik igazán fontosak. Éppen ezért a felbomlás erőinek halálos ellenségei. Mert lehet hogy soha nem hallunk róluk, lehet hogy soha nem jut el hozzánk létezésük híre, de ők azok akik még megakaszthatják ennek a modern világnak a végső összeroppanását. Miattuk nem faljuk fel egymást még elevenen.
És ne figyeljünk ugyanakkor azokra, akik nevezetes nemtelenek, akiket a média éjjel-nappal ajnároz, olyan módon hogy a csukott tv- készülékből is ők folynak ki, "műveiket", tevékenységeiket ingyen reklámozza a sötétség ágense, a médiaagymosó gépezet. A képlet nagyon egyszerű. Akit a főáramű média ajnároz (legyen ez az ajnározás elfogadó vagy látszólag ellenséges), "tudatban tart", az egész biztos a sötétség ügynöke. Semmilyen igazán fontos kérdésre semmilyen választ sem adnak, létük jellegzetesen modern és tradícióellenes, épp ezért magasztalja fel őket a média. Sürögnek-forognak, babrálnak, ígérnek és úsznak a népszerűségben. Közben létük egy hiányra épül, létük üres és hazug.
Ez onnan jutott eszembe, hogy április 5-én elhunyt egy nevezetes névtelen és másnap egy nevezetes nemtelen paprikajancsiskodott a Kossuth téren.
Vajon melyikükről szólt a média 24 órában, és melyiküket hallgatta el? (Tisztelettel adózva azon kevés internetes lapnak, aki egyáltalán megemlítette a nevezetes névtelent.)
Ne legyenek illúzióink. Ha más nem is, de ez bemutatta, hogy milyen erők szolgálatában áll a fősodratú média. Persze ez eddig is nyilvánvaló volt.
Ezekkel az ágensekkel az egyetlen helyes viszonyulás csak az lehet, hogy nagy ívben, messzire elkerüljük őket.
Az Isteni Igazság ítélőszékét a zsurnaliszták sem fogják elkerülni, és a számonkérés keserves lesz. A romlás a deviáció, a perverzitások, a léthazugságok és létrontások terjesztése, a tudatos hazudozások és ferdítések nem lesznek elfelejtve.
📚 A tudat határozza meg a létet, nem pedig fordítva. Vetítsd ki a világra, ami benned van, és hozzád válik hasonlatossá.
📸 Kép forrása: @WhiteLads
#MilitánsKonzervativizmus
📸 Kép forrása: @WhiteLads
#MilitánsKonzervativizmus
Forwarded from Tündérdombi fények
Dr. László András interjú 2007-ből. Megjelent a Magyar Jelenben.
Forwarded from Nacionalista Zóna 3.0
📖"Akárhogyan is van, amikor kijelentjük, hogy a jobboldalt nem szabad egy statikus konzervatívizmusnak jellemeznie, azt akarjuk mondani, hogy ugyan szilárd talajként létezniük kell bizonyos alapértékeknek vagy alapeszméknek, de ezeket az idők folyamán különböző adekvát megfogalmazásokkal kell kifejeznünk, hogy ne engedjük magunkat kiütni a nyeregből: hogy visszavegyük, ellenőrizzük és bekebelezzük mindazt, ami a helyzet megváltozásával megnyilvánul."
(Jobboldali fiatalok kézikönyve)
🔴1898. május 19-én született az ismert olasz filozófus, báró Julius Evola.
Munkássága messze túlmutat egy bejegyzés keretein, ezért ezzel az idézettel és interjú részlettel emlékezünk rá, amelyet magyar felirattal láttunk el:
https://videa.hu/videok/hirek-politika/julius-evola-kiadatlan-interjuja-1971-inv6hXpx0Hi8wwAh
(Jobboldali fiatalok kézikönyve)
🔴1898. május 19-én született az ismert olasz filozófus, báró Julius Evola.
Munkássága messze túlmutat egy bejegyzés keretein, ezért ezzel az idézettel és interjú részlettel emlékezünk rá, amelyet magyar felirattal láttunk el:
https://videa.hu/videok/hirek-politika/julius-evola-kiadatlan-interjuja-1971-inv6hXpx0Hi8wwAh
Forwarded from Nacionalista Zóna 3.0
Hétfő reggeli NZ gondolat
Közegünkben az egyik népszerű szállóige a "harc a modern világ ellen". Jól hangzik, és valljuk be, hogy azokat az értékeket, amelyeket mi képviselünk, valóban a modern világ devalválják leginkább. Persze, amilyen jól hangzik, olyan bonyolulttá válik, ha elkezdjük kibontani a pontos jelentését.
Első rátekintésre rögtön adódhat egy olyan értelmezési probléma, hogy a modern világ alatt kizárólag valamilyen technikai dolgokat értünk. A felszínes szemlélőnek rögtön valami olyan bugyuta kép úszhat be a lelki szemei elé, hogy az ezt képviselők bizonyos tárgyakat semmisítenek meg, és elutasítanak modern vívmányokat. Nem erről van szó, de abban csak bízni tudunk, hogy, akik ezeket a sorokat olvassák, azoknak ezt már nem kell külön ecsetelni.
Aztán ott van a "harc" kifejezés, amely szintén olyan képzett társításokhoz vezethet sokaknál, amelyek nem feltétlenül egyeznek azzal, amely ebben a kontextusban enek a kifejezést tartalommal tölti meg. Hiszen a többség ilyenkor mindenféle háborús jelenetekre gondol. Ízlés és beállítottságtól függően a sztyeppei lovasoktól, a középkori lovagokon át, a rohamozó tank hadosztályokig, vagy esetleg a legmodernebb háborúk tökéletesen kiképzett kommandósáig.
Ez valahol természetes, hiszen a széljobb mindig is vonzódott a militáns dolgokhoz. Sokan szeretik bagatellizálni, a jelentőségét lekicsinyelni, de több olyan háborúról tudunk akár az utóbbi néhány évtizedben is, amikor a széljobbosok voltak, akik azonnal csatasorba álltak, ha hazájuk veszélybe került, így áldozatuk döntő jelentőségű volt kritikus órákban.
Ugyanakkor a mindennapokban ennél jóval egyszerűbb dolgokra kell gondolni, ha a harc fogalmát ebben a kontextusban meg akarjuk fogni. Tulajdonképpen minden önfeláldozással, amelyet valami olyan ügyben teszünk, amely számunkra semmilyen anyagi haszonnal nem jár, szembemegyünk a modern világgal.
A modern világ végletekig materiális alapokon nyugszik, minden értéket csak és kizárólag anyagi értelemben tud mérni. Ennek megfelelően a modern ember (aki egyébként mindentől függetlenül lehet jószándékú, rendes, kedves figura) úgy van "programozva", hogy minden más értékrend felfoghatatlan, furcsa és néha gyanús is számára.
Ez persze nem kell, hogy eltántorítson minket, ellenkezőleg, ez erősíthet meg bennünket ebben a harcban.
#HétfőReggeliNZgondolat
Közegünkben az egyik népszerű szállóige a "harc a modern világ ellen". Jól hangzik, és valljuk be, hogy azokat az értékeket, amelyeket mi képviselünk, valóban a modern világ devalválják leginkább. Persze, amilyen jól hangzik, olyan bonyolulttá válik, ha elkezdjük kibontani a pontos jelentését.
Első rátekintésre rögtön adódhat egy olyan értelmezési probléma, hogy a modern világ alatt kizárólag valamilyen technikai dolgokat értünk. A felszínes szemlélőnek rögtön valami olyan bugyuta kép úszhat be a lelki szemei elé, hogy az ezt képviselők bizonyos tárgyakat semmisítenek meg, és elutasítanak modern vívmányokat. Nem erről van szó, de abban csak bízni tudunk, hogy, akik ezeket a sorokat olvassák, azoknak ezt már nem kell külön ecsetelni.
Aztán ott van a "harc" kifejezés, amely szintén olyan képzett társításokhoz vezethet sokaknál, amelyek nem feltétlenül egyeznek azzal, amely ebben a kontextusban enek a kifejezést tartalommal tölti meg. Hiszen a többség ilyenkor mindenféle háborús jelenetekre gondol. Ízlés és beállítottságtól függően a sztyeppei lovasoktól, a középkori lovagokon át, a rohamozó tank hadosztályokig, vagy esetleg a legmodernebb háborúk tökéletesen kiképzett kommandósáig.
Ez valahol természetes, hiszen a széljobb mindig is vonzódott a militáns dolgokhoz. Sokan szeretik bagatellizálni, a jelentőségét lekicsinyelni, de több olyan háborúról tudunk akár az utóbbi néhány évtizedben is, amikor a széljobbosok voltak, akik azonnal csatasorba álltak, ha hazájuk veszélybe került, így áldozatuk döntő jelentőségű volt kritikus órákban.
Ugyanakkor a mindennapokban ennél jóval egyszerűbb dolgokra kell gondolni, ha a harc fogalmát ebben a kontextusban meg akarjuk fogni. Tulajdonképpen minden önfeláldozással, amelyet valami olyan ügyben teszünk, amely számunkra semmilyen anyagi haszonnal nem jár, szembemegyünk a modern világgal.
A modern világ végletekig materiális alapokon nyugszik, minden értéket csak és kizárólag anyagi értelemben tud mérni. Ennek megfelelően a modern ember (aki egyébként mindentől függetlenül lehet jószándékú, rendes, kedves figura) úgy van "programozva", hogy minden más értékrend felfoghatatlan, furcsa és néha gyanús is számára.
Ez persze nem kell, hogy eltántorítson minket, ellenkezőleg, ez erősíthet meg bennünket ebben a harcban.
#HétfőReggeliNZgondolat
Forwarded from Nacionalista Zóna 3.0
1900. július 19-én született Arno Breker német szobrász, a XX. század egyik legnagyobb művésze.
Alkotásaival minden nacionalista találkozott már, mivel a mai napig népszerűek idő és értékálló munkái.
Alkotásaival minden nacionalista találkozott már, mivel a mai napig népszerűek idő és értékálló munkái.
Forwarded from Légió Hungária
📖 Felmegyek a mélységbe - Lipták Tamás új könyvének bemutatója és dedikálás
🗓 Július 29. (hétfő) 19:00
🧭 Budapest
🎙 Lipták Tamás beszélgetőpartnere a könyvbemutató során Horváth Tamás a Magyar Jelen főszerkesztője lesz.
Várunk benneteket szeretettel!
Az esemény regisztrációköteles, melyet az alábbi mail címen adhattok le: info@legiohungaria.org
#LégióHungária #LH #VilágnézetiMűhely
🗓 Július 29. (hétfő) 19:00
🧭 Budapest
🎙 Lipták Tamás beszélgetőpartnere a könyvbemutató során Horváth Tamás a Magyar Jelen főszerkesztője lesz.
Várunk benneteket szeretettel!
Az esemény regisztrációköteles, melyet az alábbi mail címen adhattok le: info@legiohungaria.org
#LégióHungária #LH #VilágnézetiMűhely
Forwarded from ⚔️ Incze Béla
🎙 Miért vagyunk hátrányban az underground baloldalhoz képest? Hogyan előzzünk? - előadás
🗓 Augusztus 5. (hétfő) 19:00
🧭 Budapest
↪️ Előadás a militáns konzervatív előzési technikákról metapolitikai és mozgalmi szempontok alapján.
Várunk benneteket szeretettel!
📧 Az esemény regisztrációköteles, melyet az alábbi mail címen adhattok le: info@legiohungaria.org
👨 @InczeBelaLegionarius
🇭🇺 @LegioHungaria
🗡 @MilitantConservatism
#Legionarius #LégióHungária #LH #VilágnézetiMűhely
🗓 Augusztus 5. (hétfő) 19:00
🧭 Budapest
↪️ Előadás a militáns konzervatív előzési technikákról metapolitikai és mozgalmi szempontok alapján.
Várunk benneteket szeretettel!
📧 Az esemény regisztrációköteles, melyet az alábbi mail címen adhattok le: info@legiohungaria.org
#Legionarius #LégióHungária #LH #VilágnézetiMűhely
Please open Telegram to view this post
VIEW IN TELEGRAM
Forwarded from ⚔️ Incze Béla
Kimérák kora - I. rész
🥊 Hatalmas hullámokat vert Imane Khelif algériai bokszoló indulása a párizsi olimpiai játékokon. Sportolók, közéleti szereplők, írók, üzletemberek, gyakorlatilag mindenki megszólalt, és a döntő többség egy emberként kiáltja: Egy férfi ne indulhasson nők ellen. A botrány morális magasságát, vagy inkább mélységét az csak fokozza, hogy küzdősport versenyszámban zajlik a skandalum.
Az indulatok (egyáltalán nem váratlan módon) politikailag inkorrekt terepre vándoroltak és rengetegen az úgynevezett "transzlobbit" látták a háttérben, de tegnap már a nemzetközi térbe, ma pedig a magyar közéletbe is berobbant a fordulat híre: Khelif nem transz, hanem interszexuális.
Az interszexuális egy politikailag korrekt fogalom, de kivételesen nem képzeletbeli identitásokra utal, hanem valóban létező, biológiai rendellenességre. Bár, ma már sértőnek számít, de közismertebb nevén Khelif hermafrodita, magyarán mindkét biológiai nem sajátosságaiból hordoz magában.
Az olimpiák történetében nem ő az első, és biztosan nem is az utolsó, aki hasonló vitát generál, már csak azért sem, mert egyes harmadik világbeli országokban iparág épült arra, hogy a rendellenességből adódó fizikai fölényt a női sport világában aknázzák ki bizonyos üzleti körök.
A megoldás első ránézésre egyszerű kéne hogy legyen: Akiről bebizonyosodik, hogy biológiai kiméra az nem indulhat sem nőként, sem férfiként ilyen típusú eseményeken, önálló kategóriát kéne számukra létrehozni. Ez viszont nagy valószínűség szerint soha nem fog megtörténni. Nagyon röviden azért nem, mert senkinek nem érné meg. Az Olimpia szervezőinek az alacsony létszám miatt nem, az érintett sportolóknak és menedzsmentjüknek pedig a fizikai fölény elillanása okán. Gondolom mindenki számára érthető, hogy miért nem a férfiak közül buknak ki XX kromoszómával...
Bár, hosszúra nyúlt a felvezetés, de tulajdonképpen most nem Khelifről, és nem a hermafroditák tisztázatlan helyzetéről akartam írni, hanem két korszakos jelenségről.
Az egyik, hogy sok liberális most a világ arcába vágja: "Tessék, ti rögtön buzizni kezdtetek, miközben nem is erről van szó. Rossz az, aki rosszra gondol!"
🏳️🌈 Igen, az igaz, hogy én is rögtön "buzizni" kezdtem, na de miért? Van ezen a bolygón olyan, aki nem látott legalább egy képet arról a freakshow-ról, amit olimpiai megnyitó címén nyomtak le a torkunkon? Van ezen a bolygón olyan, akiben 2024-ben nem az merült fel először, hogy mindez a buzilobbi nyomulása? Egy olyan valóságban élünk, ahol a sportvilág döntéshozói kitiltják a keresztvetést a stadionokból, de szivárványszínű, "Respect" feliratú karszalagot kényszerítenek a játékosokra, majd pókerarccal benyögik, hogy a sportban nincs helye világnézeti állásfoglalásoknak. Tegnap átfutottam a legnagyobb liberális híroldalak kommentszekcióit, és még az ottani olvasóközönség is "buzizott".
Végtelenül álszent dolog felháborodni a világ egyhangú "buzizásán", mert akár jogosan lett ez az éterbe kiabálva, akár nem, a felelősök mindenképp azok, akik nap mint nap a buzilobbi szekerét tolva megágyaztak ennek a közhangulatnak.
A másik jelenség pedig az írás címadó gondolata: "Kimérák kora"
A II. rész IDE kattintva érhető el.
🗡 @MilitantConservatism
#Legionarius #Reakció #Világnézet
🥊 Hatalmas hullámokat vert Imane Khelif algériai bokszoló indulása a párizsi olimpiai játékokon. Sportolók, közéleti szereplők, írók, üzletemberek, gyakorlatilag mindenki megszólalt, és a döntő többség egy emberként kiáltja: Egy férfi ne indulhasson nők ellen. A botrány morális magasságát, vagy inkább mélységét az csak fokozza, hogy küzdősport versenyszámban zajlik a skandalum.
Az indulatok (egyáltalán nem váratlan módon) politikailag inkorrekt terepre vándoroltak és rengetegen az úgynevezett "transzlobbit" látták a háttérben, de tegnap már a nemzetközi térbe, ma pedig a magyar közéletbe is berobbant a fordulat híre: Khelif nem transz, hanem interszexuális.
Az interszexuális egy politikailag korrekt fogalom, de kivételesen nem képzeletbeli identitásokra utal, hanem valóban létező, biológiai rendellenességre. Bár, ma már sértőnek számít, de közismertebb nevén Khelif hermafrodita, magyarán mindkét biológiai nem sajátosságaiból hordoz magában.
Az olimpiák történetében nem ő az első, és biztosan nem is az utolsó, aki hasonló vitát generál, már csak azért sem, mert egyes harmadik világbeli országokban iparág épült arra, hogy a rendellenességből adódó fizikai fölényt a női sport világában aknázzák ki bizonyos üzleti körök.
A megoldás első ránézésre egyszerű kéne hogy legyen: Akiről bebizonyosodik, hogy biológiai kiméra az nem indulhat sem nőként, sem férfiként ilyen típusú eseményeken, önálló kategóriát kéne számukra létrehozni. Ez viszont nagy valószínűség szerint soha nem fog megtörténni. Nagyon röviden azért nem, mert senkinek nem érné meg. Az Olimpia szervezőinek az alacsony létszám miatt nem, az érintett sportolóknak és menedzsmentjüknek pedig a fizikai fölény elillanása okán. Gondolom mindenki számára érthető, hogy miért nem a férfiak közül buknak ki XX kromoszómával...
Bár, hosszúra nyúlt a felvezetés, de tulajdonképpen most nem Khelifről, és nem a hermafroditák tisztázatlan helyzetéről akartam írni, hanem két korszakos jelenségről.
Az egyik, hogy sok liberális most a világ arcába vágja: "Tessék, ti rögtön buzizni kezdtetek, miközben nem is erről van szó. Rossz az, aki rosszra gondol!"
Végtelenül álszent dolog felháborodni a világ egyhangú "buzizásán", mert akár jogosan lett ez az éterbe kiabálva, akár nem, a felelősök mindenképp azok, akik nap mint nap a buzilobbi szekerét tolva megágyaztak ennek a közhangulatnak.
A másik jelenség pedig az írás címadó gondolata: "Kimérák kora"
A II. rész IDE kattintva érhető el.
#Legionarius #Reakció #Világnézet
Please open Telegram to view this post
VIEW IN TELEGRAM
Forwarded from ⚔️ Incze Béla
Kimérák kora - II. rész
Világszerte kortünet, hogy tolerancia címszó alatt jogtalan előnyökhöz jutnak olyanok, akik ezt önerőből semmilyen tekintetben nem érdemelték ki, ezzel párhuzamosan pedig hátrányosan különböztetik meg, és húzzák vissza azokat, akik kimagasló teljesítményt képesek letenni az asztalra.
Így történhet meg, hogy egy zenei tehetségkutatón díjaznak egy olyan személyt, aki transzneműként hivatkozik önmagára, és nem mellesleg süketnéma, tehát nemhogy zenei, de semmilyen hallása nincs, sőt a szavak formálása is megugorhatatlan akadály számára. A zsűri reakciója erre az, hogy "bátor" amiért kiáll, ezt díjazni kell. Mindez egy tehetségkutatón.
Így történhet meg az, hogy vizsgált esetünkben egyes felületek már ott tartanak, hogy Khelif lett az áldozat, hiszen ő nem tehet arról, hogy hermafroditának született, sőt "bátor" tett, hogy ott van az Olimpián, annak ellenére is, hogy egyszer már kizárták egy világversenyről, ugyanis nem nő.
Egy normális világban a tehetségkutatókon tehetséges embereket díjaznak, akik képességeik és érdemeik alapján kimagaslanak az átlagból.
És, egy normális világban nem Khelif az áldozat, hanem minden olyan női sportoló, akinek a karrierje azért kapott gellert, mert ellenfelük nem nő.
Természetesen nem gondolom Khelifet azért bűnösnek, mert genetikai rendellenességgel született. Ez egy sajnálatos tény, azonban emiatt nem érdemel lehetőséget a női bokszolók közt, sem rivaldafényt, és annál kevésbé hősnek kijáró bánásmódot. Maximális tisztelet jár minden paralimpikonnak, de nem azért, mert sérültek, hanem azért, mert ennek ellenére is kimagasló teljesítményt mutatnak fel.
Szebb időkben azokat tartották kiválónak, akik adott területen kimagaslottak az átlagból, ők válhattak hőssé, ők lehettek példaképek, mert az ilyen emberek tettei teszik jobbá a világot közvetlenül, és példamutatásuk révén közvetetten.
Ezt meritokráciának, azaz érdemelvűségnek nevezik. Ennél igazságosabb és jövőbe mutatóbb elv nincs a földön, mi mégis a kimérák korát éljük.
Az I. rész IDE kattintva érhető el.
🗡 @MilitantConservatism
#Legionarius #Reakció #Világnézet
Világszerte kortünet, hogy tolerancia címszó alatt jogtalan előnyökhöz jutnak olyanok, akik ezt önerőből semmilyen tekintetben nem érdemelték ki, ezzel párhuzamosan pedig hátrányosan különböztetik meg, és húzzák vissza azokat, akik kimagasló teljesítményt képesek letenni az asztalra.
Így történhet meg, hogy egy zenei tehetségkutatón díjaznak egy olyan személyt, aki transzneműként hivatkozik önmagára, és nem mellesleg süketnéma, tehát nemhogy zenei, de semmilyen hallása nincs, sőt a szavak formálása is megugorhatatlan akadály számára. A zsűri reakciója erre az, hogy "bátor" amiért kiáll, ezt díjazni kell. Mindez egy tehetségkutatón.
Így történhet meg az, hogy vizsgált esetünkben egyes felületek már ott tartanak, hogy Khelif lett az áldozat, hiszen ő nem tehet arról, hogy hermafroditának született, sőt "bátor" tett, hogy ott van az Olimpián, annak ellenére is, hogy egyszer már kizárták egy világversenyről, ugyanis nem nő.
Egy normális világban a tehetségkutatókon tehetséges embereket díjaznak, akik képességeik és érdemeik alapján kimagaslanak az átlagból.
És, egy normális világban nem Khelif az áldozat, hanem minden olyan női sportoló, akinek a karrierje azért kapott gellert, mert ellenfelük nem nő.
Természetesen nem gondolom Khelifet azért bűnösnek, mert genetikai rendellenességgel született. Ez egy sajnálatos tény, azonban emiatt nem érdemel lehetőséget a női bokszolók közt, sem rivaldafényt, és annál kevésbé hősnek kijáró bánásmódot. Maximális tisztelet jár minden paralimpikonnak, de nem azért, mert sérültek, hanem azért, mert ennek ellenére is kimagasló teljesítményt mutatnak fel.
Szebb időkben azokat tartották kiválónak, akik adott területen kimagaslottak az átlagból, ők válhattak hőssé, ők lehettek példaképek, mert az ilyen emberek tettei teszik jobbá a világot közvetlenül, és példamutatásuk révén közvetetten.
Ezt meritokráciának, azaz érdemelvűségnek nevezik. Ennél igazságosabb és jövőbe mutatóbb elv nincs a földön, mi mégis a kimérák korát éljük.
Az I. rész IDE kattintva érhető el.
#Legionarius #Reakció #Világnézet
Please open Telegram to view this post
VIEW IN TELEGRAM
Forwarded from Tündérdombi fények
A megrontás olimpiájának záróünnepség plakátja. Miért is szól erről (is) Hamvas Béla? A szimbólum őszinte. Zuhanás.
Hamvas Béla: Karnevál (részlet)
"A pokolnak nincsen feneke, szólt. Aki belebukik, abban a zuhanás örök. Az őrületnek nincsen alkonya, mert éjszaka. Csodákat várni? Jó. És az egymásra kívánt átkok teljesülését. Minden perc kárba vész, amit nem jajveszékeléssel töltünk. Aztán kezüket tördelik, és azt üvöltik, nem én voltam, nem én. Hát ki? Most már azt az egyet biztosan tudom, hogy készülődhetünk. Elodázni? Még lehet. De nem sokáig. Jön. Jön a pillanat, amikor felébredünk. Készüljetek a nagyszerű ébredésre. Hogy milyen áron és melyik évben? Úgyis mindegy. Háború? Lehet. Lehet forradalom vagy körmenet vagy vezeklés, lehet bál, de valószínűbb, hogy éhínség, lehet ünnep, de azt hiszem, inkább tűzözön, mert mindenki erre vár. Mindegy? Készüljetek a nagyszerű ébredésre. Csak ott lehetnék. Legalább a kapuig érjek, az ígéret földjére legalább egyetlen pillantást vethessek, egyetlenegyet - " (VII.)
Hamvas Béla: Karnevál (részlet)
"A pokolnak nincsen feneke, szólt. Aki belebukik, abban a zuhanás örök. Az őrületnek nincsen alkonya, mert éjszaka. Csodákat várni? Jó. És az egymásra kívánt átkok teljesülését. Minden perc kárba vész, amit nem jajveszékeléssel töltünk. Aztán kezüket tördelik, és azt üvöltik, nem én voltam, nem én. Hát ki? Most már azt az egyet biztosan tudom, hogy készülődhetünk. Elodázni? Még lehet. De nem sokáig. Jön. Jön a pillanat, amikor felébredünk. Készüljetek a nagyszerű ébredésre. Hogy milyen áron és melyik évben? Úgyis mindegy. Háború? Lehet. Lehet forradalom vagy körmenet vagy vezeklés, lehet bál, de valószínűbb, hogy éhínség, lehet ünnep, de azt hiszem, inkább tűzözön, mert mindenki erre vár. Mindegy? Készüljetek a nagyszerű ébredésre. Csak ott lehetnék. Legalább a kapuig érjek, az ígéret földjére legalább egyetlen pillantást vethessek, egyetlenegyet - " (VII.)