A csodavárásról
"Tíz évvel ezelőtt ismertem egy fickót, aki akkor a hatvanas évei elején járt. Volt egy lakáshitele, amit nem tudott fizetni, próbált egyezkedni a bankkal, ami nem járt sikerrel, komolyan fenyegette annak veszélye, hogy az utcára kerül. Az állandó idegességtől alig tudott aludni, a teljesítménye olyan mértékben esett vissza a munkahelyén, hogy ki akarták tenni.
Akkoriban egyszer véletlenül összefutottam vele az utcán, nyugodt és mosolygós volt, mesélte, hogy megtalálta a megoldást a hitelre, minden rendben, hamarosan a teljes összeget kifizeti, újra tud aludni, a munka is jól megy. Tervezgette, hogy amikor majd nyugdíjba megy, vesz egy tanyát messze a városból, ahol élelmiszert fog termelni a családja számára.
Természetesen azt gondoltam, hogy egy baráttól kapott kölcsön, jó feltételekkel, vagy jobban fizető állása van. Végül elmondta, hogy mi a megoldás, amire rátalált: valamiféle rítus, amit elvégzett, és aminek a következménye az, hogy az angyalok küldenek neki pénzt.
Többé nem hallottam róla, nem tudom, mi lett vele, csak azt, hogy mi nem.
Tizenkét éves koromban két barátommal megpróbáltunk varázsolni. Ez abból állt, hogy én otthon maradtam, feküdtem az ágyamban, a pénzre koncentráltam, ők ugyanekkor elmentek sorsjegyet venni, és remélték, hogy nyerünk. Így is lett: a megvásárolt 3 sorsjegyből 2 nyert, az összeg olyan 12 dollár lehetett.
A föld fölött lebegtünk, azt hittük, ez működik, tudunk varázsolni. Nagyon rákaptunk, amikor csak lehetett, én lefeküdtem koncentrálni, a barátaim meg elrohantak sorsjegyet venni. Évekkel később hagytuk abba, olyan 1500 dollár elszórásával, és 0 bevétellel.
Azóta is gyakran találkozom ezzel a jelenséggel, mostanában a világ nagy része ebben él. Rengeteg ember meditál, fohászkodik, hogy elérjen egy célt. Egyre több csoportot látok, amik természetfeletti beavatkozást, földönkívüli beavatkozást várnak, amik dimenzióugrásról beszélnek, vagy pólusváltásról, Atlantisz visszatéréséről, és ehhez hasonlókról.
Ezektől várják a világ megváltozását, az elnyomás eltűnését, a békét, a gyógyulást, a bőséget.
Ez mind csodavárás.
Miért menekül valaki a csodavárásba?
A válasz egyszerű: mert ötlete sincs, hogyan lehetne megoldani a problémát.
Nem látja át a problémát, annak hátterét, a megoldás lehetőségeit, az ötletei mind elbuktak, és eljutott a teljes tanácstalanságba, amiből a csodavárást hiszi kiútnak.
Vannak véletlen egybeesések, ahogyan az álló óra is naponta kétszer a pontos időt mutatja. Hétköznapi tapasztalatainkból tudjuk, hogy a problémákat csak úgy lehet megoldani, ha közvetlenül foglalkozunk velük. Ez lenne tehát a feladat: kijönni a fejünkből, közvetlenül foglalkozni a problémákkal, feltárni, megérteni, és megoldani azokat"
J. Andan
"Tíz évvel ezelőtt ismertem egy fickót, aki akkor a hatvanas évei elején járt. Volt egy lakáshitele, amit nem tudott fizetni, próbált egyezkedni a bankkal, ami nem járt sikerrel, komolyan fenyegette annak veszélye, hogy az utcára kerül. Az állandó idegességtől alig tudott aludni, a teljesítménye olyan mértékben esett vissza a munkahelyén, hogy ki akarták tenni.
Akkoriban egyszer véletlenül összefutottam vele az utcán, nyugodt és mosolygós volt, mesélte, hogy megtalálta a megoldást a hitelre, minden rendben, hamarosan a teljes összeget kifizeti, újra tud aludni, a munka is jól megy. Tervezgette, hogy amikor majd nyugdíjba megy, vesz egy tanyát messze a városból, ahol élelmiszert fog termelni a családja számára.
Természetesen azt gondoltam, hogy egy baráttól kapott kölcsön, jó feltételekkel, vagy jobban fizető állása van. Végül elmondta, hogy mi a megoldás, amire rátalált: valamiféle rítus, amit elvégzett, és aminek a következménye az, hogy az angyalok küldenek neki pénzt.
Többé nem hallottam róla, nem tudom, mi lett vele, csak azt, hogy mi nem.
Tizenkét éves koromban két barátommal megpróbáltunk varázsolni. Ez abból állt, hogy én otthon maradtam, feküdtem az ágyamban, a pénzre koncentráltam, ők ugyanekkor elmentek sorsjegyet venni, és remélték, hogy nyerünk. Így is lett: a megvásárolt 3 sorsjegyből 2 nyert, az összeg olyan 12 dollár lehetett.
A föld fölött lebegtünk, azt hittük, ez működik, tudunk varázsolni. Nagyon rákaptunk, amikor csak lehetett, én lefeküdtem koncentrálni, a barátaim meg elrohantak sorsjegyet venni. Évekkel később hagytuk abba, olyan 1500 dollár elszórásával, és 0 bevétellel.
Azóta is gyakran találkozom ezzel a jelenséggel, mostanában a világ nagy része ebben él. Rengeteg ember meditál, fohászkodik, hogy elérjen egy célt. Egyre több csoportot látok, amik természetfeletti beavatkozást, földönkívüli beavatkozást várnak, amik dimenzióugrásról beszélnek, vagy pólusváltásról, Atlantisz visszatéréséről, és ehhez hasonlókról.
Ezektől várják a világ megváltozását, az elnyomás eltűnését, a békét, a gyógyulást, a bőséget.
Ez mind csodavárás.
Miért menekül valaki a csodavárásba?
A válasz egyszerű: mert ötlete sincs, hogyan lehetne megoldani a problémát.
Nem látja át a problémát, annak hátterét, a megoldás lehetőségeit, az ötletei mind elbuktak, és eljutott a teljes tanácstalanságba, amiből a csodavárást hiszi kiútnak.
Vannak véletlen egybeesések, ahogyan az álló óra is naponta kétszer a pontos időt mutatja. Hétköznapi tapasztalatainkból tudjuk, hogy a problémákat csak úgy lehet megoldani, ha közvetlenül foglalkozunk velük. Ez lenne tehát a feladat: kijönni a fejünkből, közvetlenül foglalkozni a problémákkal, feltárni, megérteni, és megoldani azokat"
J. Andan
Tanuld meg a víztől követni utadat,
Tanuld meg a tűztől: mindből hamu marad.
Tanulj az árnyéktól őrködni éberen,
Tanulj a sziklától megállni helyeden.
Tanuljál a Naptól, mely nyugovóra tér,
Tanulj a szellőtől, mely lombok közt pihen:
Hogyan kell életed leélni csendesen.
Tanuld meg tőlük, hisz mindenik testvéred:
Hogy kell szépen élni és szépen halni meg.
Tanuld a féregtől: semmi sem fölösleg,
Tanulj a rózsától tisztán maradni meg.
Tanuld meg a lángtól elégetni szennyed,
Tanuld a folyótól: utadból ne térj meg.
Tanulj az árnyéktól alázatos lenni,
Tanulj meg a Naptól szüntelen haladni.
Tanuld négy évszaktól ismerni az időt,
Tanuld a csillagtól, hogy az Égben erőd.
Tanulj a tücsöktől: ha magad vagy, zenélj.
Tanuld el a Holdtól, hogy semmitől ne félj.
Belátást a sastól, s ha vállad súly nyomja,
Nézd meg, milyen terheket cipel a hangya.
Tanuld a virágtól, hogy légy szép és kecses,
Tanulj kismadártól: szabadon repülgess.
Tanulj a báránytól: legyél szelíd, mint ő.
Mindentől tanuljál, mert minden veszendő.
Úgy figyelj utadon, mi célodhoz viszen,
Tanítson, mi meghal, s LÉTED ÖRÖK LEGYEN!
Ősi norvég vers
Tanuld meg a tűztől: mindből hamu marad.
Tanulj az árnyéktól őrködni éberen,
Tanulj a sziklától megállni helyeden.
Tanuljál a Naptól, mely nyugovóra tér,
Tanulj a szellőtől, mely lombok közt pihen:
Hogyan kell életed leélni csendesen.
Tanuld meg tőlük, hisz mindenik testvéred:
Hogy kell szépen élni és szépen halni meg.
Tanuld a féregtől: semmi sem fölösleg,
Tanulj a rózsától tisztán maradni meg.
Tanuld meg a lángtól elégetni szennyed,
Tanuld a folyótól: utadból ne térj meg.
Tanulj az árnyéktól alázatos lenni,
Tanulj meg a Naptól szüntelen haladni.
Tanuld négy évszaktól ismerni az időt,
Tanuld a csillagtól, hogy az Égben erőd.
Tanulj a tücsöktől: ha magad vagy, zenélj.
Tanuld el a Holdtól, hogy semmitől ne félj.
Belátást a sastól, s ha vállad súly nyomja,
Nézd meg, milyen terheket cipel a hangya.
Tanuld a virágtól, hogy légy szép és kecses,
Tanulj kismadártól: szabadon repülgess.
Tanulj a báránytól: legyél szelíd, mint ő.
Mindentől tanuljál, mert minden veszendő.
Úgy figyelj utadon, mi célodhoz viszen,
Tanítson, mi meghal, s LÉTED ÖRÖK LEGYEN!
Ősi norvég vers
Forwarded from Doki Wilo
Telex: Debrecen után Miskolcon épít gyárat a kínai Halms
https://telex.hu/gazdasag/2025/06/02/halms-hungary-debrecen-miskolc-kkm-alumiunium-autoipar-alkatresz-borsod-munkahely
https://telex.hu/gazdasag/2025/06/02/halms-hungary-debrecen-miskolc-kkm-alumiunium-autoipar-alkatresz-borsod-munkahely
telex
Debrecen után Miskolcon épít gyárat a kínai Halms
Az autóipari beszállító Miskolcon hozza létre európai központját, olyan cégeknek gyártanak majd alumíniumot, mint a Tesla és a Volvo.
Modern Anonymous tollából:
A ház már lassan leégett, a tűzoltók meg sem kezdték még tölteni a vödröket. Azon tanakodának, vajh a víz nem diszkriminatív-e a lángokra nézve...
A ház már lassan leégett, a tűzoltók meg sem kezdték még tölteni a vödröket. Azon tanakodának, vajh a víz nem diszkriminatív-e a lángokra nézve...
Mészáros Lőrinc nyílt levelet írt Magyar Péternek (Kötelező olvasmány) | Vadhajtások https://www.vadhajtasok.hu/2025/06/02/meszaros-lorinc-nyilt-levelet-irt-magyar-peternek-kotelezo-olvasmany?s=09
www.vadhajtasok.hu
Mészáros Lőrinc nyílt levelet írt Magyar Péternek (Kötelező olvasmány)
Eltűnt az életünkből Müller Cecília Köjálos matróna, majd országos tiszti főorvos.
Nyunyóka nélkül a tisztálkodási tanácsok terén nem lesz kihez fordulnunk.
Megpróbáljuk túlélni a hiányát, de nem biztos hogy sikerül.
Nyunyóka nélkül a tisztálkodási tanácsok terén nem lesz kihez fordulnunk.
Megpróbáljuk túlélni a hiányát, de nem biztos hogy sikerül.
Magyar animáció készült a Pozsonyi csatáról. Horror költségek, harmatos gyenge minőségű eredmény jellemzi. A múlt történelmi eseményeit az új generációknak sorban fel kellene mutatni, hogy legyen ismeretük.
Egy Ország a megrendelő, a költségvetés is biztosítható lenne.. A felesleges filmezéshez Nem kell se szinészeket, se stábokat fizetni! Hol van a magyar kreativitás..
Media is too big
VIEW IN TELEGRAM
2025.-ben járunk. Ilyen... vagy még jobb tecnikával lehet dolgozni.
Egy guru tanító mondatai közül idézve
" Édes fiam én rendkívül örülök neki, amikor esik az eső. ( erre vissza kérdeztem, miért?) Mert ha nem örülök neki, az akkor is esik... Tehát inkább örülök neki. Hatalmamban áll minden körülmények között eldönteni, hogy jó vagy rossz legyen a kedvem."
(teeth)
A Védákban pedig az van leírva, hogy "bolond aki olyasmin kesereg amin nem tud változtatni"
Mi az amin nem lehet változtatni? A múlton. S mi a múlt? Minden ami 0.0001 másodperccel ezelőtt megtörtént az a múlt. Megváltoztathatatlan. Csak okulni érdemes belőle. A jelenben is lehet egy két dolog, ami nem, vagy nem azonnal megváltoztatható...
Ha valamiért tudunk tenni, hogy a jövőben jobb legyen, az a hatalmunkban áll. Ezen van ertelme gondolkozni, de a múlton és a jelenben fix dolgok miatt keseregni felesleges.
" Édes fiam én rendkívül örülök neki, amikor esik az eső. ( erre vissza kérdeztem, miért?) Mert ha nem örülök neki, az akkor is esik... Tehát inkább örülök neki. Hatalmamban áll minden körülmények között eldönteni, hogy jó vagy rossz legyen a kedvem."
(teeth)
A Védákban pedig az van leírva, hogy "bolond aki olyasmin kesereg amin nem tud változtatni"
Mi az amin nem lehet változtatni? A múlton. S mi a múlt? Minden ami 0.0001 másodperccel ezelőtt megtörtént az a múlt. Megváltoztathatatlan. Csak okulni érdemes belőle. A jelenben is lehet egy két dolog, ami nem, vagy nem azonnal megváltoztatható...
Ha valamiért tudunk tenni, hogy a jövőben jobb legyen, az a hatalmunkban áll. Ezen van ertelme gondolkozni, de a múlton és a jelenben fix dolgok miatt keseregni felesleges.
Forwarded from PAP ZSUZSA
🕯1920 Június 4
Juhász Gyula: Trianon
Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.
Mert nem lehet feledni, nem, soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet,
Jog és igazság, becsület, remény,
Hogy volt nekünk egy országunk e földön,
Melyet magyar erő szerzett vitézül,
S magyar szív és ész tartott meg bizony.
Egy ezer évnek vére, könnye és
Verejtékes munkája adta meg
Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt a kedves Pozsony,
Hol királyokat koronáztak egykor,
S a legnagyobb magyar hirdette hévvel,
Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt legszebb koszorúja
Európának, a Kárpátok éke,
És mienk volt a legszebb kék szalag,
Az Adriának gyöngyös pártadísze!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol
Ferenczy festett, mestereknek álma
Napfényes műveken föltündökölt,
S egész világra árasztott derűt.
És nem lehet feledni, nem soha,
Hogy Váradon egy Ady énekelt,
És holnapot hirdettek magyarok.
És nem lehet feledni, nem, soha
A bölcsőket és sírokat nekünk,
Magyar bölcsőket, magyar sírokat,
Dicsőség és gyász örök fészkeit.
Juhász Gyula: Trianon
Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.
Mert nem lehet feledni, nem, soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet,
Jog és igazság, becsület, remény,
Hogy volt nekünk egy országunk e földön,
Melyet magyar erő szerzett vitézül,
S magyar szív és ész tartott meg bizony.
Egy ezer évnek vére, könnye és
Verejtékes munkája adta meg
Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt a kedves Pozsony,
Hol királyokat koronáztak egykor,
S a legnagyobb magyar hirdette hévvel,
Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt legszebb koszorúja
Európának, a Kárpátok éke,
És mienk volt a legszebb kék szalag,
Az Adriának gyöngyös pártadísze!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol
Ferenczy festett, mestereknek álma
Napfényes műveken föltündökölt,
S egész világra árasztott derűt.
És nem lehet feledni, nem soha,
Hogy Váradon egy Ady énekelt,
És holnapot hirdettek magyarok.
És nem lehet feledni, nem, soha
A bölcsőket és sírokat nekünk,
Magyar bölcsőket, magyar sírokat,
Dicsőség és gyász örök fészkeit.
This media is not supported in your browser
VIEW IN TELEGRAM
Juhász Gyula : Trianon
This media is not supported in your browser
VIEW IN TELEGRAM
Reményik Sándor : Nem nyugszunk bele!