Forwarded from Hungária © 🇭🇺 Nimród Népe
Szerednyén, 1572 májusában hunyt el báró ruszkai Dobó István (született: 1502 körül) magyar katona, aki leginkább Eger várkapitányaként ismeretes. Mint felvidéki katolikus nagybirtokos nemes, a mohácsi csatát követően a két király küzdelmében végig Ferdinánd pártján állt.
Édesapja Dobó Domonkos volt, aki 1498-ban kötött házasságot Cékei Zsófiával, és hat gyermekük született: Ferenc, László, István, Domonkos, Anna és Katalin.
1548-tól Zay Ferenccel együtt az egri vár várnagya lett (1551-től Zay helyett Mekcsey István volt a másik várnagy). Dobó kapitánysága alatt folytatódott a vár megerősítése. Dobó Istvánt és két testvérét 1551-ben I. Ferdinánd magyar király egyik szomszédjuk (Tegenyei Tamás) ellen elkövetett korábbi erőszakoskodásuk miatt fő- és jószágvesztésre ítélte, ami az ostrom idején is érvényben volt, hiszen Dobó Istvánnak csak annyit sikerült elérnie, hogy az ítéletet egy évre felfüggesszék.
Az 1552. évi török ostrom tette ismertté a nevét, amikor az egyenlőtlen erőviszonyok ellenére meg tudta védeni a várat. A védők létszáma körülbelül 2000 volt, köztük bajtársa, pakosi Paksy Jób, míg az ostromló törökök száma a korábbi 200 és 80 ezer főre való becslés helyett inkább 40 ezer lehetett. Az ostrom során Dobó maga is megsebesült. Dobó és a várvédők hőstettét Tinódi Lantos Sebestyén két históriás énekben örökítette meg, Csabai Mátyás pedig két latin nyelvű dicsőítő költeményt írt róla. Dobó Déva és Szamosújvár várát kapta jutalmul a királytól, aki 1553-ban erdélyi vajdává nevezte ki (Kendi Ferenccel együtt) és bárói rangra emelte. 1556-ban az erdélyi országgyűlés elhatározta, hogy hazahívja Izabella királynét. Ekkor szultáni parancsra török, moldvai és havasalföldi seregek nyomultak Erdélybe, Dobó több mint tíz hónapig védte Szamosújvárt, de mivel Ferdinándtól nem jött segítség, kénytelen volt feladni azt. Izabella a megígért szabad elvonulás ellenére Szamosújvárban bebörtönöztette, ahonnan 1557-ben azonban megszökött. Erdélyi vajdasága idején komoly támogatója volt (öccsével Domonkossal együtt, a protestáns) Károlyi Gáspárnak, az első teljes magyar nyelvű Biblia lefordítójának és kiadójának, akinek tanulmányait ezt megelőzően a wittenbergi egyetemen szintén segítették.
1558-ban, amikor Erdély ismét elszakadt a Habsburgoktól, elveszett birtokai helyett Léva várát kapta meg. Még abban az évben ismét bárói rangra emelkedett és kinevezték Bars vármegye főispánjává. Az 1560-as évekre az ország egyik legnagyobb földbirtokosa lett. Dobónak – bár a köztudatban ma elsősorban mint a hős egri várvédő él – voltak nem éppen becses tulajdonságai is. Fukarsága, pénzsóvársága például közismert volt a 16. században is. Bornemisza Péter az Ördögi kísírtetekről című művében Dobót a telhetetlen csalárdok között említi. Ha a helyzet úgy kívánta, a gazdálkodással és kereskedelemmel foglalkozó Dobó testvérek kíméletlenül elbántak szomszédaikkal, konkurenseikkel és mindent megtettek annak érdekében, hogy új birtokokat szerezzenek. És mivel a család Ung és Bereg vármegyei birtokai határosak voltak Lengyel Királysággal, Dobó gyakran a királyi vámhelyek megkerülésével szállította ki áruit.
A Tegenyei-ügy, nem utolsósorban a Perényieknek, a Dobó család régi ellenségeinek áskálódásai miatt, Dobó egész életét végigkísérte, 1568-ban Pozsonyban le is tartóztatták emiatt, de megszökött, és a lévai várba menekült. 1569-ben Dobót a pozsonyi országgyűlésre csalták, és ott rokonával, Balassa Jánossal (Balassi Bálint apjával) együtt elfogták, majd felségárulás gyanújával börtönbe zárták, sőt főispáni rangjától is megfosztották. Élete utolsó éveit fogságban töltötte, a pozsonyi várban. Szabadulásakor (1572) egészsége már erősen megromlott. Visszatért szerednyei várába, ahol nem sokkal azután, 70 éves korában elhunyt. Testét a családi birtokon, Ruszkán (ma Dobóruszka) temették el.
Kép: Dobó István, az egri vár főkapitánya, a „kereszténység Herkulese" / Kovács Mihály alkotása
(Wikipédia)
📰 https://nimrodnepe.blog.hu/
✈️ @Hungária - Nimród népe✅️ 🇭🇺
Édesapja Dobó Domonkos volt, aki 1498-ban kötött házasságot Cékei Zsófiával, és hat gyermekük született: Ferenc, László, István, Domonkos, Anna és Katalin.
1548-tól Zay Ferenccel együtt az egri vár várnagya lett (1551-től Zay helyett Mekcsey István volt a másik várnagy). Dobó kapitánysága alatt folytatódott a vár megerősítése. Dobó Istvánt és két testvérét 1551-ben I. Ferdinánd magyar király egyik szomszédjuk (Tegenyei Tamás) ellen elkövetett korábbi erőszakoskodásuk miatt fő- és jószágvesztésre ítélte, ami az ostrom idején is érvényben volt, hiszen Dobó Istvánnak csak annyit sikerült elérnie, hogy az ítéletet egy évre felfüggesszék.
Az 1552. évi török ostrom tette ismertté a nevét, amikor az egyenlőtlen erőviszonyok ellenére meg tudta védeni a várat. A védők létszáma körülbelül 2000 volt, köztük bajtársa, pakosi Paksy Jób, míg az ostromló törökök száma a korábbi 200 és 80 ezer főre való becslés helyett inkább 40 ezer lehetett. Az ostrom során Dobó maga is megsebesült. Dobó és a várvédők hőstettét Tinódi Lantos Sebestyén két históriás énekben örökítette meg, Csabai Mátyás pedig két latin nyelvű dicsőítő költeményt írt róla. Dobó Déva és Szamosújvár várát kapta jutalmul a királytól, aki 1553-ban erdélyi vajdává nevezte ki (Kendi Ferenccel együtt) és bárói rangra emelte. 1556-ban az erdélyi országgyűlés elhatározta, hogy hazahívja Izabella királynét. Ekkor szultáni parancsra török, moldvai és havasalföldi seregek nyomultak Erdélybe, Dobó több mint tíz hónapig védte Szamosújvárt, de mivel Ferdinándtól nem jött segítség, kénytelen volt feladni azt. Izabella a megígért szabad elvonulás ellenére Szamosújvárban bebörtönöztette, ahonnan 1557-ben azonban megszökött. Erdélyi vajdasága idején komoly támogatója volt (öccsével Domonkossal együtt, a protestáns) Károlyi Gáspárnak, az első teljes magyar nyelvű Biblia lefordítójának és kiadójának, akinek tanulmányait ezt megelőzően a wittenbergi egyetemen szintén segítették.
1558-ban, amikor Erdély ismét elszakadt a Habsburgoktól, elveszett birtokai helyett Léva várát kapta meg. Még abban az évben ismét bárói rangra emelkedett és kinevezték Bars vármegye főispánjává. Az 1560-as évekre az ország egyik legnagyobb földbirtokosa lett. Dobónak – bár a köztudatban ma elsősorban mint a hős egri várvédő él – voltak nem éppen becses tulajdonságai is. Fukarsága, pénzsóvársága például közismert volt a 16. században is. Bornemisza Péter az Ördögi kísírtetekről című művében Dobót a telhetetlen csalárdok között említi. Ha a helyzet úgy kívánta, a gazdálkodással és kereskedelemmel foglalkozó Dobó testvérek kíméletlenül elbántak szomszédaikkal, konkurenseikkel és mindent megtettek annak érdekében, hogy új birtokokat szerezzenek. És mivel a család Ung és Bereg vármegyei birtokai határosak voltak Lengyel Királysággal, Dobó gyakran a királyi vámhelyek megkerülésével szállította ki áruit.
A Tegenyei-ügy, nem utolsósorban a Perényieknek, a Dobó család régi ellenségeinek áskálódásai miatt, Dobó egész életét végigkísérte, 1568-ban Pozsonyban le is tartóztatták emiatt, de megszökött, és a lévai várba menekült. 1569-ben Dobót a pozsonyi országgyűlésre csalták, és ott rokonával, Balassa Jánossal (Balassi Bálint apjával) együtt elfogták, majd felségárulás gyanújával börtönbe zárták, sőt főispáni rangjától is megfosztották. Élete utolsó éveit fogságban töltötte, a pozsonyi várban. Szabadulásakor (1572) egészsége már erősen megromlott. Visszatért szerednyei várába, ahol nem sokkal azután, 70 éves korában elhunyt. Testét a családi birtokon, Ruszkán (ma Dobóruszka) temették el.
Kép: Dobó István, az egri vár főkapitánya, a „kereszténység Herkulese" / Kovács Mihály alkotása
(Wikipédia)
📰 https://nimrodnepe.blog.hu/
Please open Telegram to view this post
VIEW IN TELEGRAM
Forwarded from ZéK
Akkor kèmia egy kicsit máskèpp. Minden ott van előttünk.
https://youtu.be/SzvBCRA21dE?si=5ra2-mKMCK1j0Cqp
https://youtu.be/SzvBCRA21dE?si=5ra2-mKMCK1j0Cqp
YouTube
A kővé vált királyfi mese kémiai elemzése (Mr. Fusion - Kozsdi T.) 22 perc
A kővé vált királyfi mese kémiai elemzése (Mr. Fusion - Kozsdi T.) 22 perc
A felvétel ideje 2021. február 1.
kapcsolat:
https://www.facebook.com/KozsdiTamas2018/
http://www.kozsditamas.hu/
A felvétel ideje 2021. február 1.
kapcsolat:
https://www.facebook.com/KozsdiTamas2018/
http://www.kozsditamas.hu/
Széchenyi Kossuthról és szabadkőműves köreiről:
"[...] ekkép egyedül azon *modor ellen lehet és van kifogásom, melly szerint mint ő hiszi, felemeli a hazát, mint hiszem viszont én sírba dönti a magyart"
----------------------------------------
(1848. március 15-én a pesti nép kiszabadítja a börtönéből.)
Táncsics Mihály - Józanész (1848?):
"Hiszem tehát tökéletesen, hogy az elkülönzött tulajdon egy kor megszűnik s azt közhasználat vagy közösség (communismus) váltja fel."
Karl Marx – Friedrich Engels:
"Rémüldöztök, hogy mi meg akarjuk szüntetni a magántulajdont. "
Karl Marx - Oulanem:
"Ily művészetet Isten nem akar, s nem ad,
ilyen csak a pokol sötétjéből támad.
Szív bájolva, érzék vasra veretett,
Én a Sátánnal kötöttem üzletet.
Ő veri a taktust, ő írja a kottát,
abból játszom én a halál indulóját.
(...)
Ha van Valami, mely elemészt,
Közepébe ugrok, ezáltal lerombolom a világot —
A világot, mely köztem és a Mélység között magasodik
Szilánkokra zúzom kitartó átkaimmal
Nyers valója köré vetem karjaimat:
Velem ölelkezve a világ némán kimúlik,
És akkor lesüllyed az abszolút semmibe,
elpusztulva, létezés nélkül —
Ez élet lenne a javából!"
-------------------------
Most, akkor mi az állítás?
"Vendégszerzőnk a miniszterelnök kijelentésére reagál, miszerint a márciusi ifjak úgy győztek az elnyomás felett, hogy a felforgatás helyett a rendet, a háború helyett a békét, a halál helyett az életet tűzték zászlajukra."
(https://telex.hu/zacc/2025/03/14/petofi-sandor-valasza-orban-viktornak)
--------------------------
2017.
"// Orbán Viktor március 15-i beszédének közepén a következő különös megjegyzéseket tette: „A magyar forradalmárok nem hagymázas ideológiák, nem holdkóros utópiák és végképp nem a kéretlen világboldogítás zavart elméjű lovagjai. Pesten nyomát sem találjuk a délibábos filozófusok botcsinálta látomásainak, vagy kudarcot vallott értelmiségiek vérgőzbe fojtott kielégületlenségének.” //
https://www.youtube.com/watch?v=Y3XPwtfC1hk
https://www.youtube.com/watch?v=F8rnfFX9Kg4&sttick=0
De legyen egység - éljen a Szabadkőműves Világvallás: ~ rezgés, vonzás, mindannyian energia vagyunk, reagál az univerzum stb.
"[...] ekkép egyedül azon *modor ellen lehet és van kifogásom, melly szerint mint ő hiszi, felemeli a hazát, mint hiszem viszont én sírba dönti a magyart"
----------------------------------------
(1848. március 15-én a pesti nép kiszabadítja a börtönéből.)
Táncsics Mihály - Józanész (1848?):
"Hiszem tehát tökéletesen, hogy az elkülönzött tulajdon egy kor megszűnik s azt közhasználat vagy közösség (communismus) váltja fel."
Karl Marx – Friedrich Engels:
"Rémüldöztök, hogy mi meg akarjuk szüntetni a magántulajdont. "
Karl Marx - Oulanem:
"Ily művészetet Isten nem akar, s nem ad,
ilyen csak a pokol sötétjéből támad.
Szív bájolva, érzék vasra veretett,
Én a Sátánnal kötöttem üzletet.
Ő veri a taktust, ő írja a kottát,
abból játszom én a halál indulóját.
(...)
Ha van Valami, mely elemészt,
Közepébe ugrok, ezáltal lerombolom a világot —
A világot, mely köztem és a Mélység között magasodik
Szilánkokra zúzom kitartó átkaimmal
Nyers valója köré vetem karjaimat:
Velem ölelkezve a világ némán kimúlik,
És akkor lesüllyed az abszolút semmibe,
elpusztulva, létezés nélkül —
Ez élet lenne a javából!"
-------------------------
Most, akkor mi az állítás?
"Vendégszerzőnk a miniszterelnök kijelentésére reagál, miszerint a márciusi ifjak úgy győztek az elnyomás felett, hogy a felforgatás helyett a rendet, a háború helyett a békét, a halál helyett az életet tűzték zászlajukra."
(https://telex.hu/zacc/2025/03/14/petofi-sandor-valasza-orban-viktornak)
--------------------------
2017.
"// Orbán Viktor március 15-i beszédének közepén a következő különös megjegyzéseket tette: „A magyar forradalmárok nem hagymázas ideológiák, nem holdkóros utópiák és végképp nem a kéretlen világboldogítás zavart elméjű lovagjai. Pesten nyomát sem találjuk a délibábos filozófusok botcsinálta látomásainak, vagy kudarcot vallott értelmiségiek vérgőzbe fojtott kielégületlenségének.” //
https://www.youtube.com/watch?v=Y3XPwtfC1hk
https://www.youtube.com/watch?v=F8rnfFX9Kg4&sttick=0
De legyen egység - éljen a Szabadkőműves Világvallás: ~ rezgés, vonzás, mindannyian energia vagyunk, reagál az univerzum stb.
telex
Petőfi Sándor válasza Orbán Viktornak
Vendégszerzőnk a miniszterelnök kijelentésére reagál, miszerint a márciusi ifjak a háború helyett a békét tűzték a zászlajukra.
Miért nem ezt elemzik a gyerekekkel Petőfitől a sulikban? 😁
Petőfi Sándor:
MIT NEM BESZÉL AZ A NÉMET...
"Mit nem beszél az a német,
Az istennyila ütné meg!
Azt követeli a svábság:
Fizessük az adósságát.
Ha csináltad, fizesd is ki,
Ha a nyelved öltöd is ki,
Ha meggebedsz is beléje,
Ebugatta himpellére!...
Országunkat elfoglalja.
Foglalod a kurvanyádat,
De nem ám a mi hazánkat!...
Hadat nekünk ők izennek,
Kik egy nyúlra heten mennek.
Lassan, német, húzd meg magad,
Könnyen emberedre akadsz;
Ha el nem férsz a bőrödbe',
Majd kihúzunk mi belőle!
Itt voltatok csókolózni,
Mostan jöttök hadakozni?
Jól van hát, jól van, jőjetek,
Majd elválik, ki bánja meg.
Azt a jó tanácsot adom,
Jőjetek nagy falábakon,
Hogy hosszúkat léphessetek,
Mert megkergetünk bennetek.
Fegyverre nem is méltatunk,
Mint a kutyát, kibotozunk,
Ugy kiverünk, jobban se' kell,
Még a pipánk sem alszik el!”
Pest, 1848. május
Petőfi Sándor:
MIT NEM BESZÉL AZ A NÉMET...
"Mit nem beszél az a német,
Az istennyila ütné meg!
Azt követeli a svábság:
Fizessük az adósságát.
Ha csináltad, fizesd is ki,
Ha a nyelved öltöd is ki,
Ha meggebedsz is beléje,
Ebugatta himpellére!...
Országunkat elfoglalja.
Foglalod a kurvanyádat,
De nem ám a mi hazánkat!...
Hadat nekünk ők izennek,
Kik egy nyúlra heten mennek.
Lassan, német, húzd meg magad,
Könnyen emberedre akadsz;
Ha el nem férsz a bőrödbe',
Majd kihúzunk mi belőle!
Itt voltatok csókolózni,
Mostan jöttök hadakozni?
Jól van hát, jól van, jőjetek,
Majd elválik, ki bánja meg.
Azt a jó tanácsot adom,
Jőjetek nagy falábakon,
Hogy hosszúkat léphessetek,
Mert megkergetünk bennetek.
Fegyverre nem is méltatunk,
Mint a kutyát, kibotozunk,
Ugy kiverünk, jobban se' kell,
Még a pipánk sem alszik el!”
Pest, 1848. május