🇺🇦 Zaluzsnij-ügy - eljárás indulhat az ukrán főparancsnok ellen?

Az Ukrajna déli részén történt gyors orosz előrenyomulás, mint arról többször írtam már, továbbra is vitatott kérdése az ukrán közéletnek. Sőt, a hatóságok is szeretnének válaszokat kapni: 2022 áprilisa óta eljárás is folyik a Dél gyors feladása ügyében hazaárulás és szolgálati mulasztás gyanújával.

Az ügynek jelenleg még egyetlen gyanúsítottja sincs, ugyanakkor már közel félszáz embert kihallgattak vele összefüggésben. A kihallgatottak között szerepel a BBC szerint többek között Szerhij Najev, a védelmi erők parancsnoka, Andrij Kovaljcsuk és Andrij Szokolov tábornokok, a Dél hadseregcsoport volt parancsnokai, Viktor Muzsenko és Ruszlan Homcsak volt vezérkari főnökök, Hennagyij Lahuta, a nemrég elhunyt herszoni kormányzó, Olekszandr Vinohradov, a déli területeket védő dandár parancsnoka, valamint Ivan Szesztrivatovszkij, aki állítása szerint az orosz támadás napján megpróbálta működésbe hozni a csonhari hídon elhelyezett aknákat, azok azonban nem reagáltak.

Bár Valerij Zaluzsnij vezérkari főnököt még csak informálisan hallgatták meg az ügyben eljáró Állami Nyomozóiroda (DBR) munkatársai, a BBC szerint politikai körökben már "Zaluzsnij-ügyként" hivatkoznak a nyomozásra. A brit média orosz nyelvű szolgálata arról is írt, hogy rövidesen az első gyanúsításokra is sor kerülhet az ügyben, az azonban még nem világos, ki lesz az érintett.

A BBC is felveti azt a kérdést, hogy mennyire tekinthető megalapozottnak egy olyan eljárás, amelyben civil nyomozók vizsgálódnak specifikus katonai kérdésekben, ráadásul az Állami Nyomozóirodát is, és az ügyben segédkező Ukrajna Biztonsági Szolgálatát (SZBU)-t is az Elnöki Irodához közelinek tekintik. Így egyesek amiatt aggódnak, hogy a politikai vezetés csupán bűnbakokat keres majd, ahelyett, hogy alaposan kivizsgálnák a történteket, és sokak szerint azt is vizsgálni kellene, mi történt a háborúra való felkészülés időszakában. Az Elnöki Irodában azonban úgy vélik a BBC-nek név nélkül nyilatkozó források, hogy valakinek felelnie kell a történtekért, ugyanis a katonák dolga a szabályzatnak megfelelően döntést hozni, nem várhatták az elnök parancsát a hidak felrobbantása kapcsán.

Mindez annak tükrében is érdekes, hogy régóta járja az a szóbeszéd a sajtóban, hogy konfliktus lehet az Elnöki Iroda és a hadsereg vezetése között, mivel előbbi attól tart, hogy a népszerűvé vált Zaluzsnij a háborút követően politikai babérokra törhet.

Visszavonva: mégse történt háromoldalú találkozó, az ukrán elnöki szóvivő cáfolt.

🇺🇦🇺🇸 Volodimir Zelenszkij ukrán elnök végül a tavalyi amerikai látogatásától eltérően nem az egész kongresszus előtt szólalt fel, csupán zárt körű találkozást folytatott a szenátorok és képviselők egy részével.

Bár Washington vélhetően újabb támogatási csomagot jelent majd be Ukrajna részére, a nagyobb szabású, 24 milliárdos csomag kongresszusi támogatása bizonytalan, ahogyan arról sem hangzott el ígéret, hogy Ukrajna a jövőben nagy hatótávolságú rakétákat kapna az Egyesült Államoktól.

🇺🇦🇺🇸 Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozott az amerikai üzleti élet vezető alakjaival.

A JP Morgan befektetési bank kezdeményezésére az ukrán államfő találkozott néhány vezető amerikai befektetési alap vezetőivel. A találkozón jelen volt többek között Michael Bloomberg, a Bloomberg LP alapítója, Bill Ackman, a Pershing Square Capital vezetője, Barry Sternlicht, a Starwood Capital Group feje, Ken Griffin, a Citadel LLC vezetője, Jonathan D. Gray, a Blackstone elnöke, Philipp Hildebrand, a BlackRock alelnöke, Eric Schmidt, a Schmidt Futures vezetője, valamint Robert Kraft, a Kraft Group feje.

Zelenszkij emellett külön megbeszélést folytatott Larry Finkkel, a BlackRock elnökével.

A tárgyalásokon szóba került az amerikai cégek részvétele Ukrajna újjáépítésében. Az amerikai befektetései alapok jelezték, készek nagyszabású befektetéseket eszközölni Ukrajnában azután, hogy a harcok véget értek és az ország biztonsági garanciákat kapott.

🇺🇦🇺🇸 Zelenszkij útja az Egyesült Államokba

Volodimir Zelenszkij elhagyta az Egyesült Államokat és Kanadába utazott, ahol Justin Trudeau miniszterelnökkel találkozik. Így összegezhetjük, milyen eredményekkel járt az USA-ban tett látogatása.

ℹ️ Az ukrán elnök több napos látogatást tett az Egyesült Államokban. Zelenszkij találkozott Joe Biden amerikai elnökkel, valamint a Pentagon és a kongresszus vezetőivel, az Európai Tanács és az Európai Bizottság vezetőivel, a brazil, chilei, dél-afrikai, kenyai és román elnökkel, az albán és izraeli miniszterelnökkel, a bolgár külügyminiszterrel, az Egyesült Államok Ukrajna helyreállításáért felelős megbízottjával, valamint az amerikai üzleti elit képviselőivel.

Amerikai kapcsolat. Az ukrán elnök találkozott Joe Bidennel, valamint a Pentagon és a kongresszus vezetőivel, és a találkozók végeztével újabb támogatási csomagot jelentettek be Ukrajna számára. Zelenszkij azonban nem lehet maradéktalanul elégedett: a nagy hatótávolságú ATACMS rakéták továbbra sem kerültek be az amerikai fegyvercsomagba, ráadásul a republikánusok részéről a Biden által javasolt nagyszabású, 24 milliárd dolláros támogatás is akadályokba ütközik. Az ukrán elnök az egyik demokrata vezető szerint azt mondta, amennyiben Ukrajna nem kapja meg ezt a segítséget, elveszíti a háborút. A helyzet tehát problémás, ráadásul Zelenszkij tavaly decemberi látogatásától eltérően nem szólalhatott fel a kongresszus előtt, csupán zártkörű megbeszéléseket folytatott a szenátus és a képviselőház egyes tagjaival, miután a képviselőház republikánus vezetője, Kevin McCarthy nemet mondott arra, hogy beszédet tartson. Zelenszkij ezenkívül találkozott a frissen kinevezett, Ukrajna helyreállításáért felelős amerikai biztossal, Penny Pritzkerrel, valamint az amerikai üzleti élet vezető alakjainak egy részével.

Lengyel vita. Szintén ezekben a napokban mérgesedett el a lengyel-ukrán kapcsolat, és jelzésértékű, hogy a két államfő tervezett találkozójára sem került sor New Yorkban, bár egyes hírek szerint ezt éppen az ukránok mondták vissza. Ezen a vonalon pozitívumként könyvelhető el, hogy Zelenszkij találkozott a román elnökkel és a bolgár külügyminiszterrel, megvitatva az ukrán gabona ezen országok területén keresztül zajló tranzitjának kérdését. Albánia pedig egy közös nyilatkozatot is kiadott Ukrajnával, amelyben kifejezték támogatásukat Ukrajna teljeskörű euroatlanti integrációja mellett.

ENSZ és a globális Dél. Zelenszkij amerikai útjának egyik célja az volt, hogy a nem-nyugati világ államait, a globális Délt a maga oldalára állítsa. Az ENSZ közgyűlése és a Biztonsági Tanács előtt mondott beszédei jórészt visszhang nélkül maradtak, és a találkozók terén is soványkára sikeredett az utazás: Brazília, Chile, a Dél-afrikai Köztársaság és Kenya elnökével sikerült találkoznia Zelenszkijnek. Ezeken a találkozókon az Ukrajna által tervezett Globális Békecsúcstalálkozó lehetősége, a gabonakereskedelem témája, valamint az érintett országok humanitárius közreműködése merült fel. Arról, hogy miért fontos Ukrajnának a globális Dél jóindulata, a XXI. Század Intézet oldalán írtam.

🇨🇳🇸🇾 Hszi Csin-ping kínai és Bassár el-Aszad szír elnök bejelentették, hogy országaik stratégiai partnerségi megállapodást kötnek.

A két államfő a kínai Hangcsou városában találkozott, ahol rövidesen megrendezik az idei Ázsia-játékokat.

Kína felszólította a Nyugatot, hogy vonja vissza a Szíria ellen kivetett szankciókat, és bejelentette, hogy támogatni fogja a 2011 óta polgárháború sújtotta ország újjáépítését.

🇵🇱🇺🇦 A lengyel-ukrán viszonyról nyilatkoztam:

- Az M1 Ma este című műsorában tegnap a most kibontakozó konfliktusról
- A Magyar Nemzetnek a két nép történelmi viszonyáról

📈 Miközben máig többet hallunk globális viszonylatban a népességnövekedésről, amely az emberiség előtt áll, hosszabb távon egy másik problémával kell majd szembesülnünk - hacsak nem fordulnak nagyot a jelenlegi tendenciák -, éspedig a népességcsökkenéssel.

📌 A The New York Times közölt a napokban ezzel kapcsolatban egy érdekes véleménycikket Dean Spearstől, a Texasi Egyetem közgazdászától, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberiség létszáma, miután 2080 körül 10 milliárd főnél tetőzni fog, viszonylag gyors csökkenésnek indul, bár ennek mértékét jelenleg nem lehet kiszámítani.

Spears rámutatott arra is, hogy a népességcsökkenést eddig sehol sem sikerült megfordítani jóléti intézkedésekkel, a születésszámok csökkenése pedig egyre inkább érinti a szegényebb társadalmakat is, így igazából semmilyen javaslatot nem tud tenni azzal kapcsolatban, hogyan lehetne a folyamatokat megfordítani.

Persze, ha tágabb történelmi perspektívából szemléljük, nem ez az első demográfiai hanyatlás a történelemben, bár vélhetően a legkiterjedtebb a globalizáció kulturális uniformizáló hatásainak köszönhetően. A magam részéről valószínűbb forgatókönyvnek tartom a lassú kihalással szemben a hirtelen és jórészt megmagyarázhatatlan módon bekövetkező fordulatot a világ egyes részein. Ennek bekövetkeztének idejét így azonban lehetetlen előrejelezni, ráadásul nem semlegesíti a jelenleg előrelátható demográfiai összeomlás következményeit.

🇺🇸🇰🇿🇰🇬🇹🇯🇹🇲🇺🇿 Az ENSZ közgyűlés ideje alatt, szeptember 19-én megrendezték az első C5+1 csúcstalálkozót, azaz az öt közép-ázsiai ország és az Egyesült Államok elnökének találkozóját.

❓A találkozó fő témája az USA és a közép-ázsiai régió gazdasági és biztonságpolitikai együttműködése volt, állítólag Oroszország kérdését kerülte az amerikai államfő. Egyes hírek szerint szóba került az is, hogy Joe Biden a közeljövőben meglátogathatja a régió valamelyik államát.

❗️Bár a C5+1 formátum már 2015 óta létezik, ez az első legmagasabb szintű találkozás a hat ország vezetői között - az eddigi egyeztetések külügyminiszteri szinten zajlottak.

📌 Közép-Ázsia jelentőségének növekedését mutatja, hogy idén két másik "C5+" formátum is megtartotta első csúcstalálkozóját: májusban a Hszi Csin-ping kínai elnök fogadta közép-ázsiai kollégáit (C+C5), nyáron pedig az Öböl-menti Együttműködési Tanács hat államának vezetőivel találkoztak a régió elnökei (GCC+C5).

A Kommentár Klub tegnapi adásában két témáról beszélgettünk. Az egyik a BRICS nemrég bekövetkezett bővülése és ennek várható geopolitikai hatásai, a másik pedig a Kommentár folyóirat 2023/3. számában megjelent A Nyugat alkonya és az eurázsiai forradalom című írásom azon része volt, amely a transzhumanizmusról és a woke-ról, mint korunk két fő világnézeti áramlatáról szól.

🇷🇺🇺🇦 Globalizálódó háború - Szudánban is zajlik az orosz-ukrán konfliktus?

🇸🇩 Néhány nappal ezelőtt a CNN közölt egy exkluzív riportot, amiben azt állították, az internetre felkerült videófelvételek alapján gyaníthatóan ukrán drónok mértek csapást a szudáni Gyorsreagálású Erők állásaira Kartúm és Omdurmán térségében.

3️⃣ Állításukat három tényezőre alapozták:

📌 a csapásokat vélhetően DJI MAVIC 3 FPV-drónokkal hajtották végre, amelyek ugyan kereskedelmi forgalomban is kaphatók, harctéri alkalmazásuk azonban az ukrajnai háborúban vált jellemzővé, és a CNN által megkérdezett szakértők szerint ilyen csapásokra még nem volt példa Afrikában és azok módszere is az ukránokéhoz hasonló volt
📌 az egyik napvilágra került felvételen látható a drónok kontrollere, amelyen egy ukrán felirat olvasható
📌 névtelen ukrán katonai forrásuk szerint valószínű, hogy ukrán különleges erők állnak a csapás mögött

❓ Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője "sem megerősíteni, sem cáfolni" nem tudta a CNN értesüléseit, szudáni és amerikai - természetesen névtelenül nyilatkozó - hivatalnokok azonban meglepődtek, és azt állították, nincs tudomásuk ukrán műveletekről Szudán területén.

ℹ️ Szudánban idén áprilisban robbantak ki súlyos harcok a lázadó Gyorsreagálású Erők (angol neve alapján a nemzetközi sajtóban Rapid Support Forces, azaz RSF) és a kormányhoz hű hadsereg között. Az RSF vezetője, Mohamed Hamdan Dagalo, azaz Hemedti és az államfő, Abd el-Fattáh el-Burhán korábban szövetségesek voltak, azonban előbbi sérelmezte utóbbi azon szándékát, hogy csapatait a hadseregbe integrálják. A nemzetközi sajtóban régóta tényként kezelik, hogy az RSF-et a Wagner támogatja. A Wall Street Journal arról írt korábban, hogy Jevgenyij Prigozsin közvetlenül halála előtt az RSF képviselőivel találkozott a Közép-afrikai Köztársaságban, a CNN riportja szerint pedig még a Wagner-vezér halála után, szeptemberben is szállított fegyvereket a Wagner a szudáni lázadók részére.

❓ Mindezt - természetesen a szudáni konfliktus tényén kívül - persze ellenőrizetlen pletykának is lehetne tekinteni, hiszen a CNN is többször hangsúlyozta: független forrásból nem sikerült megerősíteni az értesülésüket.

❗️Csakhogy szeptember 23-án, Kanadából hazafelé tartva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök váratlanul, közlése szerint is előre nem tervezetten találkozott Szudán elnökével, el-Burhánnal az írországi Shannon repülőtéren. A találkozó egyik témáját pedig a közös biztonsági kihívások, éspedig "az Oroszország által finanszírozott törvénytelen fegyveres alakulatok" jelentették. Ez alapján pedig úgy tűnik, a történet nem lehet teljesen légből kapott - bár annak pontos háttere továbbra sem tisztázott.

🇹🇷🇦🇿 Recep Tayyip Erdoğan török elnök és İlham Əliyev (Aliyev) azerbajdzsáni államfő Nahicsevánban találkozott, ahol részt vettek egy, a törökországi Iğdırből Nahicsevánba tartó gázvezeték alapkőletételénél.

Erdoğan látogatása azért jelzésértékű, mert Karabahon kívül Azerbajdzsán másik követelése az örményekkel szemben az ún. Zangezur-folyosó megnyitása, amely az azerbajdzsáni anyaországot kötné össze a nahicseváni exklávéval, valamint Törökországgal.

🇧🇾 Aljakszandr Lukasenka: a nyugati politikusok számára valóságos felfedezés volt, hogy a világ jóval nagyobb az ő szűkös elképzeléseiknél. A belarusz elnök a Leningrádi terület kormányzójával, Alekszandr Drozdenkóval folytatott találkozóján mondta ezt annak kapcsán, hogy Oroszország és Belarusz Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országai felé irányították át logisztikájukat. A belarusz elnök szerint a nyugati országok orosz módra álltak a dologhoz: kezdjük el a bunyót, aztán meglátjuk. Lukasenka szerint azonban úgy tűnik, ha ezt nem az oroszok csinálják, akkor nem is sikerül.

🇬🇪🇦🇲🇦🇿 A grúziai államcsínykísérlet híréről és az örmény-azeri konfliktusról beszélgettünk Fekete Ritával.

🇦🇲🇦🇿 Szamvel Sahramanján, az el nem ismert Arcah (Hegyi-Karabah) Köztársaság elnöke aláírta a köztársaságot feloszlató rendeletet, amely szerint legkésőbb 2024. január 1-ig az államképződmény minden szerve beszünteti működését.

Tegnap esti hírek szerint már több mint 53 ezer ember hagyta el Hegyi-Karabahot azóta, hogy a helyi vezetés és az azeri kormányzat tűzszünetről állapodtak meg. Ahogy a köztársaság megszűnését deklaráló rendelet is utal rá, a megállapodás szerint azok, akik el kívánják hagyni a területet, azt szabadon megtehetik a Laçıni folyosón keresztül, a maradni akarókat pedig megismertetik a reintegráció feltételeivel.

Igaz, ez nem vonatkozik mindenkire: az azerbajdzsáni szervek is megerősítették, hogy letartóztatták Ruben Vardanján orosz milliárdost, Hegyi-Karabah korábbi államminiszterét, és egyes hírek szerint Vitalij Balaszanján, a helyi biztonsági tanács korábbi titkára is őrizetbe került.

🇩🇪🇰🇿 Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök találkozott Olaf Scholz német kancellárral, amely során a közép-ázsiai ország vezetője elmondta:
- országa tiszteletben tartja a szankciókat, és elutasítja azon vádakat, hogy segítene azok kijátszásában
- minden közvetítői törekvést támogat, amely közelebb hozhatja az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus végét
- Oroszországnak semmilyen területi követelése nincs Kazahsztánnal szemben, így nem is tartanak ettől

🇩🇪🇰🇿🇰🇬🇹🇯🇹🇲🇺🇿 Nem elhanyagolható körülmény, hogy Tokajev németországi útjának apropóját a Németország és a közép-ázsiai országok közötti csúcstalálkozó adja, kevesebb mint két héttel azután, hogy Joe Biden is fogadta az öt államfőt. Idén korábban Kína és az Öböl-államok is fontosnak tartották egy hasonló formátumú csúcstalálkozó megszervezését, tavaly ősszel pedig Asztanában az első Oroszország-Közép-Ázsia-csúcstalálkozóra is sor került. India 2022 elején egy virtuális csúcstalálkozót szervezett az öt állammal, jövőre pedig Japán is megrendezné első csúcstalálkozóját a közép-ázsiai vezetőkkel. A térség jelentősége tehát egyre inkább növekszik, így remélhetőleg egyre inkább elhalkulnak azok a hangok, amelyek lekicsinylően kezelik Magyarország kapcsolatépítési törekvéseit ezzel a régióval.

Még az Európai Unió is tartott magas szintű találkozókat az elmúlt két évben a térség vezetőivel, és egy formális csúcstalálkozó is tervben van.

🇰🇿 Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök Németországban: a szankciós szembenállás teljesen kontraproduktív.

A kazah államfő azt is elmondta, országa nem rendelkezik szankciók által sújtott termékekkel, így olyanokat nem szállít Oroszországba és az ún. párhuzamos importban sem segít nekik, de a hagyományos termékek területén Kazahsztán kereskedelmi forgalma növekszik északi szomszédjával.

A Wagner nem vész el, csak átalakul?

A héten egyre több hír jelent meg arról, hogy a wagneresek valamilyen formában visszatérnek az ukrajnai harctérre.

Az egyik ezzel kapcsolatos írás szerint a „zenekar” (azaz a Wagner) ellenfelei nem ismerik az energiamegmaradás törvényét, a repülőgépszerencsétlenség (azaz Prigozsin halála – K.A.) után a Wagner ugyanis nem szűnt meg, sőt, csak erősebbé és veszélyesebbé vált. Ha ugyanis eddig a „zenekar” jelenléte egyben jelezte azt is, hol zajlik a támadás, akkor most a Wagner egyszerre két-három helyen is felbukkanhat.

Az írás szerint legalább három különböző főbb részről tudni: az Ősz (azaz Andrej Trosev Wagner-parancsnok) vezette rész az ukrajnai frontokon „koncertezik” majd, Lótusz (azaz Anton Jelizarov Wagner-parancsnok) Afrikáért felel, míg a hátországi toborzás és kiképzés Zahar Prilepin vezetése alatt zajlik majd. Prilepin ismert orosz író és politikus, aki január óta a Roszgvargyija, azaz az orosz nemzeti gárda kötelékében harcolt, a frontról való hazatérte után pedig bombamerényletet követtek el ellene, amelyben súlyosan megsérült.

A hírt Prilepin is továbbosztotta Telegram-csatornáján, így legalábbis az ő szerepével kapcsolatban hiteles lehet annak állítása. Az írás egyébként egy kisebb, 17 ezer követővel rendelkező blogon jelent meg.

Azonban a napokban Andrej Trosevvel Vlagyimir Putyin elnök is találkozott, az egyeztetésen pedig Junusz-Bek Jevkurov védelmiminiszter-helyettes is részt vett. A sajtóban terjedő hírek szerint Jevkurovot bízhatták meg azzal a feladattal, hogy integrálja a wagnereseket a védelmi minisztérium kötelékébe, ezzel lehettek összefüggésben az elmúlt hónap során tett afrikai látogatásai is.

Trosev neve már a Prigozsin vezette lázadás után is felmerült, mint akinek a vezetése alatt a Wagner megtarthatná egységes szervezeti felépítését, csak immár a védelmi minisztériummal szorosabb kapcsolatban. Ezúttal Putyin arról beszélt, hogy Trosevvel legutóbbi találkozójukon megbeszélték, hogy utóbbi önkéntes alakulatok megszervezésével foglalkozik majd, elsősorban a „különleges hadművelet” során történő bevetés céljából.

Ezenkívül a frontról érkező hírek, valamint ukrán és nyugati titkosszolgálati közlések is voltak azzal kapcsolatban az elmúlt napokban, hogy a wagneresek megjelentek a front különböző szakaszain (Herszon megye és Bahmut környéke is felmerült).

🇺🇦🇭🇺 Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) a tárgyalások idejére felfüggesztette az OTP Bank és öt görög szállítmányozási cég "háború nemzetközi szponzora" státuszát.

Az ukrán szerv abban bízik, hogy ennek köszönhetően Magyarország nem fogja akadályozni az Ukrajnának szánt 500 milliós EU-s támogatási csomag elfogadását, Görögország pedig nem lép fel az újabb oroszellenes szankciós csomagokkal szemben.

Az ügynökség azonban hangsúlyozza, hogy csupán a státusz felfüggesztéséről van szó, és a listáról való végleges lekerüléshez továbbra is arra lenne szükség, hogy az érintett cégek minden oroszországi tevékenységüket megszüntessék vagy a formálisan szükséges minimumra csökkentsék. Igaz, a listára kerülésnek gyakorlati következményei nincsenek, csupán reputációs károkozást vár tőle az ügynökség.