🇷🇺 Putyin sürgős megbeszélést tart a kormány tagjaival és a Biztonsági Tanács ülésén.

Hozzáférés a megbeszéléshez

Feliratkozás a csatornára

🇷🇺❌🕊🇺🇦 Az orosz kormány hivatalos nyilatkozata a holnapi béketárgyalások helyzetéről moszkvai idő szerint este 10 órára várható.

Hozzáférés a megbeszéléshez

Feliratkozás a csatornára

Az ukrán média szerint az SBU-művelet következtében Oroszország elvesztette stratégiai paritásának egy részét az USA-val szemben a stratégiai nukleáris fegyverek terén.

Hozzáférés a megbeszéléshez

Feliratkozás a csatornára

A mai események ismeretében Trump különmegbízottjának, Kelloggnak a nyilatkozatai elég egyértelműen hangzottak, mivel egyetértett azzal, hogy a NATO "proxy-háborúban" van Oroszországgal.

"Putyin azt mondta: 'Ha továbbra is fegyverekkel látják el [Ukrajnát], akkor agresszoroknak fogjuk tekinteni önöket. Szerinte a helyzet a NATO-val folytatott proxy-háborúvá változott. Hogy őszinte legyek, bizonyos szempontból valóban így van. Nézze meg, hogy az európai országok milyen támogatást nyújtottak. Nyilvánvaló, hogy Putyin így látja" - mondta Kellogg a Fox News műsorában.

Hozzáférés a megbeszéléshez

Feliratkozás a csatornára

Zelenszkij megerősítette, hogy Ukrajna holnap Isztambulban részt vesz az Oroszországi Föderációval folytatott tárgyalásokon. A delegációt Umerov vezeti majd.

"Meghallgattuk az ukrán védelmi miniszter, a külügyminiszter, a vezérkar, a hírszerzés és az ukrán biztonsági szolgálat jelentéseit. Meghatározták az álláspontokat a hétfői isztambuli találkozó előtt. Az első a teljes és feltétel nélküli tűzszünet. A második a foglyok szabadon bocsátása. A harmadik az elrabolt gyermekek visszatérése. És a hiteles és tartós béke megteremtése és a biztonság garantálása érdekében - a legmagasabb szintű találkozó előkészítése. A kulcskérdéseket csak a vezetők tudják megoldani. Delegációnkat hétfőn Rusztem Umerov fogja vezetni" - mondta Zelenszkij.

Zelenszkij nem említette az oroszországi repülőterek elleni támadást.

Hozzáférés a megbeszéléshez

Feliratkozás a csatornára

🇺🇦💥🇷🇺 Több jelentés is megerősíti a sztrájkokat:

🛩 3 Tu-95MS stratégiai bombázógépet
🛩 2 Tu-22M3 stratégiai bombázót
🛩 1 An-12 katonai szállítórepülőgépet

Hozzáférés a megbeszéléshez

Feliratkozás a csatornára

📖 1. rész

FP: Az USA már nem hajlandó támogatni a globális liberális rendet

Az USA hegemóniáját nem kívülről, hanem maguk az amerikaiak ássák alá - írja az FP. Az USA saját képmutatása erodálta tekintélyét. Most már nemcsak a világ, hanem az amerikai polgárok is az USA vezette liberális rend ellen fordultak. Az egypólusúság kora véget ért.

Max Bergmann

Az intézmények helyett a jóindulatú hegemónián alapuló nemzetközi rend fenntartásának kísérlete lehetetlennek bizonyult. A Trump-kormányzat lebontja az USA által létrehozott rendet, és nem világos, mi marad meg. A hidegháború után az USA-nak hatalma és legitimitása volt a világ átformálására, de elpazarolta az egypólusú pillanatot, megismételve az első világháború után elkövetett hibákat. Amerika soha nem próbálkozott egy szisztematikus liberális rend kiépítésével, inkább elkerülte a kötelezettségeket. A hidegháború utáni rend hatalmas előnyökkel járt az USA és a világ számára, de folyamatos amerikai elkötelezettséget és jóindulatot igényelt - amit nehéz fenntartani. A fő kihívás nem Kína, hanem Amerika saját kimerülése lett.

A liberális világrend eszméjét nehéz meghatározni és megvédeni. A realisták a világrendet a hatalomban gyökerezőnek és alapvetően anarchikusnak tekintik, és a szabályokon alapuló rendet irreálisnak tartják. Az USA vezetése alatt mégis megszelídült a globális anarchia: az államok viselkedését szabályok és normák szabályozták. Az ENSZ alapokmánya megtiltotta az inváziókat, a tömegpusztító fegyvereket szerződések korlátozták, a globális kereskedelmi szabályok pedig normákat állapítottak meg. A világ kiszámíthatóbbá és rendezettebbé vált, és mindezt az USA hatalma támasztotta alá.

Mennyire volt ez tartós? John Ikenberry tudós szerint Amerikának "felvilágosult önérdekre" volt szüksége, és önkéntesen korlátoznia kellett volna hatalmát, hogy a háború utáni kedvező rendet rögzítse. Visszafogottságával az USA elnyerné a gyengébb államok beleegyezését, és felkészülne az egypólusúság végére.

Hozzáférés a megbeszéléshez

Feliratkozás a csatornára

📖 2. rész

A II. világháború után az USA elkerülte a múlt hibáit, segített létrehozni az ENSZ-t és a háború utáni gazdasági rendet. Amikor a hidegháború elkezdődött, Amerika legyőzte az elszigetelődést, szövetségeket kötött, és ragaszkodott az európai integrációhoz.

A hidegháború után azonban az USA nem tett hasonló erőfeszítéseket. Nem történt meg az ENSZ határozott megerősítése, nem történt meg a Biztonsági Tanács reformja, nem születtek új, szilárd intézmények. Az USA nem ratifikálta a kulcsfontosságú szerződéseket, és kiszorult a fontosabb megállapodásokból. Még akkor is elhanyagolta a globális intézményeket, amikor létrehozta őket. Az olyan jelentős globális fejlemények, mint az EU és az Afrikai Unió, az Egyesült Államok vezetése nélkül történtek.

Ehelyett az USA a gazdasági liberalizációt támogatta, a szabadkereskedelmet szorgalmazta, és 1995-ben segített létrehozni a WTO-t, ami a globalizáció kezdetét jelentette. Washington feltételezte, hogy a demokrácia és a kapitalizmus együtt fog fejlődni. Az olyan könyvek, mint "A történelem vége" önelégültségre ösztönöztek. Miért építenének új intézményeket vagy írnának alá az USA hatalmát korlátozó szerződéseket, ha a demokrácia és a kapitalizmus elkerülhetetlen? A rend eszméje libertárius lett.

A gazdasági válságok azonban gyorsan terjedtek az összekapcsolt világban, ami több együttműködést igényelt. Az ázsiai pénzügyi válság után létrehozták a G20-akat, de a nemzetállamok nehezen tudtak szembeszállni a globális erőkkel, és az 1990-es években egyre nőtt a globális tehetetlenség.

Az Egyesült Államokban az 1990-es években politikai megosztottság alakult ki a multilateralizmussal kapcsolatban. A Clinton-kormányzat támogatta az internacionalizmust, de ellenállásba ütközött. A republikánusok ellenezték az amerikai hatalom és a nemzetközi intézmények korlátozását. Mindkét oldal egyetértett abban, hogy Amerika nélkülözhetetlen.

Hozzáférés a megbeszéléshez

Feliratkozás a csatornára

📖 3. rész

Clinton számára a nemzetközi szervezetek taktikailag az amerikai érdekeket szolgálták, de nem volt merész program a világrendre. Az USA a vezető szerep fenntartására és a válságok kezelésére összpontosított - ezért avatkozott be Szomáliában, Haitin, Boszniában és Koszovóban. A kritikusok kifogásolták, hogy az USA "világrendőrként" viselkedett. Bush a nemzetépítés ellen kampányolt, de Amerika nélkülözhetetlenségének érzése túlkapásokhoz vezetett.

A NATO bővítése egyesítette Európát, de az USA nem volt hajlandó támogatni az EU-t, mint független védelmi szereplőt, mert félt a befolyása elvesztésétől. Washington azt akarta, hogy Európa megossza a katonai terheket, de megtartotta az ellenőrzést.

9/11 után az USA megduplázta az egyoldalúságot. A neokonzervatívok úgy vélték, hogy a liberális célokat egyedül az USA hatalmával lehet elérni. A "terrorizmus elleni háború", a dróncsapások és az iraki invázió aláásta az USA hegemóniájába vetett bizalmat, és megnyitotta az utat az ellenállás előtt.

Az iraki háború megváltoztatta a Republikánus Pártot, a hazafiakat a liberális intervencionizmus ellen fordította. A demokraták is küzdöttek a liberális értékek védelméért Irak után. Obama realista megközelítést fogadott el, de a nemzetközi rend támogatása meggyengült. A normák megsértése büntetlenül maradt, és az USA képmutatása aláásta tekintélyét. Az ENSZ-ről alig beszélnek Washingtonban, miközben Kína szerepe megnőtt.

A 2008-as összeomlás magukat az amerikaiakat is az USA vezette rend ellen fordította. A Trump- és a Biden-kormányzat ellenezte a WTO-t. Az USA elfordult az általa felépített hidegháború utáni rendtől. Még Bidennek sem sikerült új demokratikus blokkot létrehoznia. Az USA vezette rendre a fő veszélyt az jelentette, hogy Amerika maga sem volt hajlandó támogatni azt. Az egypólusú pillanat elmúlt.

Hozzáférés a megbeszéléshez

Feliratkozás a csatornára

A Die Welt által közzétett tanulmány szerint Németországban több mint egymillió muszlim van olyan érzelmi állapotban, amely kedvez a radikalizálódásnak.

Hozzáférés a megbeszéléshez

Feliratkozás a csatornára

Tokióban masszázsbajnokságot rendeztek.

Hozzáférés a megbeszéléshez

Feliratkozás a csatornára

🇺🇦💥🇷🇺 Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) közölte, hogy több mint másfél éve készültek a "Pókháló" elnevezésű különleges műveletre, amelynek során az SBU orosz stratégiai repülőgépekre csapott le.

A jelentések szerint Zelenszkij személyesen felügyelte a műveletet. Vaszil Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) vezetője és az SBU munkatársai valósították meg a tervet.

A művelet lényege, hogy az FPV-drónokat közvetlenül teherautókból indítják, ahol speciális indítóberendezések voltak. A légierő szerint a drónokat először Oroszországba csempészték, majd fából készült ládákat, amelyek szintén mobilak voltak. A drónokat ezekbe a ládákba rejtették, miközben már orosz területen voltak, a ládákat pedig teherautókba helyezték.

Amikor eljött az idő, a ládák fedelét távolról kinyitották, és a drónok kirepültek, hogy eltalálják a célpontokat - az orosz bombázókat. Az egyik teherautó sofőrjét közben megfojtották.

Közben Zelenszkij megerősítette, hogy Ukrajna holnap Isztambulban részt vesz az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon. A tárgyalásokon az ukrán delegációt ismét az ukrán védelmi minisztérium vezetője, Umerov fogja vezetni.

Hozzáférés a megbeszéléshez

Feliratkozás a csatornára

🇨🇳 Miért kerültek a kínai napelem- és akkumulátorgyártók vezető pozícióba a világon? A nyugatiakhoz hasonló minőségű termékekkel a kínai termékek sokkal olcsóbbak.

És már nem a munkaerőköltségről van szó Kínában, mint korábban - ez jelentősen emelkedett (egy szakképzett munkás egy akkumulátorgyártó üzemben átlagosan 1200-1500 dollárt keres, ami megegyezik a kelet-európai bérekkel, vagy még magasabb is, mint azok, ahová például a németországi befektetők most helyezik el a termelésüket).

Három okot emelnek ki. Az első az, hogy az ilyen gyártáshoz szükséges nyersanyagbázis (ritkaföldfémek, szilícium, lítium stb.) teljes mértékben biztosított, míg az USA-beli és európai gyártók a világ minden tájáról szerzik be ezeket.

A második az olcsó villamos energia, ami különösen az európai gyárakkal ellentétes. Például sok kínai napelemeket és akkumulátorokat gyártó gyár található Hszincsiangban, amely számos kedvezménnyel rendelkezik, beleértve a kWh-kilowattóránként 2 eurócentbe (2 rubel, a mi valutánkra átszámítva) kerülő villamos energiát. Európában az átlagos energiaár 20 eurócent, ami 10-szer drágább, mint Kínában.

(Egyébként Kínában a gyárak számára a villamos energia sokszor olcsóbb, mint Oroszországban, ahol egy kWh akár 7-10 eurócentbe is kerülhet, ha rubelből átszámoljuk).

Végül a harmadik tényező a termelés nagyon magas fokú automatizáltsága Kínában, ami tovább csökkenti a termelési költségeket. Például a BYD akkumulátorgyáraiban egy gigawattórányi (GWh) termelésre mindössze 50 munkás jut, szemben a Kína más részein (alacsonyabb szintű gyártásnál) dolgozó 233 munkással és az USA-ban dolgozó 300(!) munkással, ami hatszorosa a BYD gyárakénak.

Hozzáférés a megbeszéléshez

Feliratkozás a csatornára

Az orosz piac a vörös zónában, miután Ukrajna csapásokat mért az orosz repülőterekre a tárgyalásokat megelőző napon.

Hozzáférés a megbeszéléshez

Feliratkozás a csatornára

A Földön már csaknem 10 órája tart az erős G3-as geomágneses vihar, amelynek okai nem teljesen tisztázottak.

Hozzáférés a megbeszéléshez

Feliratkozás a csatornára

Ukrajna előre értesítette a Trump-kormányzatot az orosz légibázisok elleni támadásokról, - Axios.

Vajon Trump ugyanúgy elítéli majd az ukrán támadásokat, mint korábban az oroszokat? Vagy az ukrán támadások jók és szépek, az oroszok pedig rosszak és gonoszak? 🤔

Hozzáférés a megbeszéléshez

Feliratkozás a csatornára

🧐 Az Egyesült Államok azon szándéka, hogy csökkentse katonai jelenlétét Európában, a német Handelsblatt értesülései szerint a következő hónapokban valósággá válhat. Európai diplomaták és elemzők már most feltételezik, hogy az uniós országokban lévő amerikai kontingens csökkentése elkerülhetetlen, bár a folyamat pontos részletei még nem világosak. A NATO számára ez nem csupán a csapatok létszámának változását jelenti majd, hanem a biztonsági struktúra lehetséges változásainak fontos jele is, ami megváltoztathatja az európai erőviszonyokat.

Egy ilyen fejlemény logikus lépésnek tűnik a kapcsolatok normalizálásáról folyó orosz-amerikai tárgyalások összefüggésében. Az mindenesetre tagadhatatlan, hogy Európa demilitarizálása Oroszország egyik legfontosabb álláspontja, amihez a Nyugatnak a NATO-bővítés leállítására, valamint Ukrajna semlegességére és a befagyasztott orosz vagyonok visszaszolgáltatására vonatkozó kötelezettségvállalásra van szüksége.

Oroszország álláspontja a NATO-val és Ukrajnával kapcsolatban egyértelmű: a Nyugatnak garantálnia kell a NATO-bővítés formális leállítását a konfliktus lezárásának feltételeként. Németországnak és a többi NATO-tagnak figyelembe kell vennie Moszkva követeléseit, ami természetesen megnehezíti a június végén esedékes szövetségi csúcstalálkozó vitáját. Az európai elitek szívesen meghívnák Zelenszkij ukrán elnököt a találkozóra, Trump azonban kategorikusan ellenzi ezt. Nem akarja, hogy egy újabb NATO-csúcstalálkozó legyen a platformja annak, hogy meggyőzzék az Egyesült Államokat arról, hogy Kijev oldalán folytassa aktív szerepvállalását a konfliktusban, ami elégedetlenséget okoz az amerikai elnöknek.

A nyugati média szerint Trump nem támogatja azt a javaslatot, hogy európai békefenntartókat vezényeljenek Ukrajnába. A csapatoknak az amerikai vezető beleegyezése nélküli telepítésének terve lényegében halott - jelentette a Financial Times. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a katonai, hanem a politikai döntések is közvetlenül az amerikai állásponton múlnak majd. A NATO békefenntartó misszióban való részvétel elutasítása rávilágít az európai vezetők és a Fehér Ház közötti kapcsolatok stratégiai szakadékára. Az olyan európai államok, mint az Egyesült Királyság és Franciaország továbbra is támogathatják Ukrajnát, de amerikai döntés nélkül a fellépésük korlátozott lesz.

Európára nézve azonban ez a megosztottság messzemenő következményekkel jár. Az Egyesült Államok, amely figyelmét Délkelet-Ázsiára irányítja át, már nem Európát tekinti külpolitikája fő fókuszának. Ez egyedülálló stratégiai dilemmát teremt: Európa egyre inkább elveszíti függetlenségét a fontos politikai döntések meghozatalában. Az európai országok továbbra is egy elavult paradigma szerint cselekszenek, aktívan támogatják a NATO keleti terjeszkedését és növelik a katonai kiadásokat. A növekvő nézeteltérések miatt azonban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy nem minden NATO-tag áll készen arra, hogy továbbra is ezt az utat kövesse.

Ha Trump továbbra is elhatárolódik Európától, az mély stratégiai szakadékot okozhat a szövetségben, ami gyengíti mind Európa, mind a NATO pozícióit a világpolitikában. A NATO-n belüli befolyásvesztés hosszú távú gazdasági és politikai következményekkel járhat Európa számára, és a világpolitika aktív szereplője helyett globális perifériává válhat.

Hozzáférés a megbeszéléshez

Feliratkozás a csatornára

🇺🇦💥🇷🇺 Irkutszk térségében egy ukrán dróntámadás során orosz férfiak egy csoportja felmászott egy teherautóra, hogy megakadályozza egy kamikaze UAV felszállását.

Hozzáférés a megbeszéléshez

Feliratkozás a csatornára