Fight the System Shop

Hétfő reggeli NZ gondolat

A szélsőjobb és a kishitűség. Tény, hogy a szélsőjobb nem kaphat teret a fősodratú médiában, csupán a saját felületein tud kommunikálni, amelyeket természetesen sújt a folyamatos cenzúra, időről-időre láthatatlan kezek virtuális hadjáratba kezdenek, és módszeresen felszámolják ezeket. Ugyanígy tény, hogy valamilyen "érthetetlen okból" semmilyen állami, vagy privát gazdasági dotációt soha nem kaphatnak ezek a felületek (más kérdés, hogy nyilván az ilyen támogatásokért cserébe nyilvánvalóan elvárások is megfogalmazódnának, így a tiszta, őszinte beszéd nem volna onnantól lehetséges.)

Általában a totális elhallgatás a közegünk osztályrésze, egy-egy fontosabb, nagyobb eseményünknél teljes letámadást kapunk, néha-néha pedig esetleg lejárató szándékkal kerülhetünk a széles nyilvánosság elé. (Itt is kell tennünk egy olyan kiegészítést, hogy a melegkonzervatív média időnként átvesz ugyan témáinkat, de lényegüktől megfosztva, illetve sokkal többet ártva azoknak, mintsem használva.)

Emiatt, illetve néhány egyéb tényező miatt is, kialakult egyfajta kishitűség a széljobbon belül. Nem azt jelenti ez, hogy a nagyobb, távlati célokat tekintve ne lennének szilárd elhatározások, és szándékok, hanem a kisebb, de nagyon is jelentős lépéseket nem tudjuk a jelentőségüknek megfelelő helyen kezelni.

Fordítsuk le a konkrétumok nyelvére. Ha egy utolsó, ismeretlen, semmitmondó liberális író, művész, gondokodó valamilyen elmebeteg marhaságot "alkot", akkor arról képes úgy beszámolni a nagy liberális médiagépezet, mintha a világ legjelentősebb műve készült volna el. Ugyanígy, ha valahol hatalmas NER-es pénzből egy húszfős lepényfőző fesztivált hoznak tető alá, akkor arról úgy számolnak be, mintha ennél nagyobb esemény aznap nem történt volna.

Eközben nálunk önerőből, hatalmas ellenszélben valósulnak meg nagyszerű sportesemények, kiváló túrák, kerülnek kiadásra hiánypótló kiadványok, igenis remek művészeti alkotások születnek, olyan gondolatok fogalmazódnak meg akár podcastek, akár írások formájában, amelyek valóban előremutatóak, vannak jó zenekaraink, de szerveződnek itt magas színvonalú gyerektáborok is, hogy egyebeket ne is említsünk, pedig hosszasan lehetne folytatni a felsorolást.

Becssüljük meg ezeket, támogassuk, és kezeljük a legyünk büszkék rájuk, mert ezek nemhogy rosszabbak, hanem sokkal jobbak és értékesebbek, mint, amiket máshol láthatunk! Ne legyünk a médiaszuggesszió áldozatai, attól, hogy valamiről nem beszél a tv, a fősodratú portálok, vagy a felkapott youtuberek, tiktokkerek, még igenis lehet értékes. Sőt...

Ui.: a futóbolondokat természetesen ki kell szűrni magunk közül, de azzal sem árulunk el nagy titkot, ha elmondjuk: ilyenek is vannak mindenütt.

#HétfőReggeliNZgondolat

👍3

292 views08:39