❗️KI NYERTE A HETET? // 11 hét múlva ilyenkor eldől, hogy ki nyeri meg a választást, addig azonban minden vasárnap este öt pontban összegzem: melyik politikai oldal került közelebb az április 12-i győzelemhez.

1. ORBÁN VIKTOR REZSISTOPOT HIRDETETT: A hét egyik legfontosabb bejelentése, hogy a kormány a rendkívüli hideg miatt rezsistopot hirdet, amelynek keretében a fűtési többletköltséget a kormány átvállalja. Mivel sokféle fűtési rendszer létezik (gáz, áram stb.), a technikai megvalósítás kialakításán még dolgoznak, azonban az üzenet világos: a kormány az emberek oldalán áll, elkötelezett a rezsicsökkentés fenntartása mellett.

2. TÖRTÉNELMI ESEMÉNY DAVOSBAN, EU-CSÚCS: Mindenképpen történelmi pillanat, hogy Orbán Viktort Donald Trumppal közösen írta alá a héten a Béketanács alapító dokumentumát Davosban, ami az új világrend egyik első intézménye. Ez a történelmi esemény igazolta Orbán Viktor külpolitikáját és kitartó álláspontját a béke mellett. Davos után EU-csúcs volt, ahol beigazolódott, hogy Brüsszel támogatja a 800 milliárd dolláros ukrán igényt, így a kormány a magyar érdekeket képviselve ezzel szemben nemzeti petíciót indít.

3. ÚJABB TELT HÁZAS GYŰLÉS KAPOSVÁRON: A hétvége fontos eseménye volt a kaposvári háborúellenes gyűlés, ahol a kormányfő ismét a nézői kérdésekre válaszolt. Nagy kontrasztot jelentett ez Magyar Péterhez képest, aki ezzel szemben egy sötét stúdióban üldögélt az új globalista jelöltjével, miközben Orbán Viktor az emberek között volt.

4. LÁZÁR JÁNOS BOCSÁNATKÉRÉSE PÉLDAÉRTÉKŰ: A héten kisebb vihart kavart Lázár János félreérthető kijelentése a hazai cigányság kapcsán, ami miatt a miniszter a kaposvári gyűlésen bocsánatot kért. A jobboldali kormány többet tett a hazai cigányságért, mint bárki más, a helyzetük jelentősen javult Magyarországon. Így ez a példaértékű bocsánatkérés elegendő lehet ahhoz, hogy politikai kár nélkül lekerüljön a téma a napirendről, Lázár János folytatja a Lázárinfókat is.

5. MAGYAR PÉTER A GLOBALISTÁK OLDALÁN: Magyar Péterék amellett, hogy nem támogatták az Ursula von der Leyen elleni bizalmatlansági indítványt, egy újabb globalista jelöltet mutattak be Orbán Anita személyében, aki Kapitány Istvánhoz hasonlóan egy nyugati LNG-multi egyik vezetője volt, és az olcsó orosz energia ellen kampányol, ami egyben a rezsicsökkentés megszüntetését is jelentené. Így míg Orbán Viktor a rezsistoppal az emberek oldalára helyezkedett, addig Magyar Péter a globális nagytőke oldalára.

Összefoglalva: Intenzív hét áll mögöttünk, aminek fontos üzenete, hogy míg Orbán Viktor a hazai és nemzetközi színtéren is a magyar emberek érdekeiért dolgozik, addig Magyar Péter a globális nagytőke érdekeit tartja szem előtt, globalista üzletemberekkel veszi körbe magát. A bizonytalan szavazókat előbbi tudja jobban megszólítani, így Orbán Viktoré ez a hét is!

❗️Kiszivárgott a Tisza friss, januári belső felmérése a Somogy 01-es választókörzetből, ami alapján a Fidesz jelöltje közel 45 százalékkal vezet, míg a Tisza jelöltje 29 százalékon áll. Kézzel oda is írták, hogy decemberhez képest a Fidesz erősödött, míg a Tisza gyengült.

Ebben a körzetben 2022-ben 47,8 százalékot kapott a Fidesz, míg 2018-ban 43,7 százalékot. Ez azt jelenti, hogy közel a 4 évvel ezelőtti kétharmados győzelmet jelentő támogatottsági szinten áll a Fidesz még a Tisza belső mérése szerint is.

Mindez megmagyarázza, hogy miért kezdett el az utóbbi időszakban alkotmányos puccsról és önmerényletről beszélni Magyar Péter, ezzel igyekszik már előre magyarázni a vereségét.

Természetesen április 12-én nem a szimpátia, hanem a leadott szavazatok számítanak, így a mozgósításnak kiemelt szerepe van!

❗️Így kell: Alice Weidel a német kancellár szemébe mondta az igazságot!

Nem a háborúra, nem Ukrajna finanszírozására, nem a rezsiárak emelésére – elstartolt a nemzeti petíció!

https://magyarnemzet.hu/belfold/2026/01/nem-a-haborura-nem-ukrajna-finanszirozasara-nem-a-rezsiarak-emelesere-elstartolt-a-nemzeti-peticio

❗️A Magyar Társadalomkutató volt a 2022-es választás előtt a legpontosabb kutatóintézet. Akkor a választás előtti mérésükben 50 százalékos Fideszt (a végeredmény 52,4% lett), 40 százalékos ellenzéket (36% lett) jósoltak, és egyedüliként jelezték előre a Mi Hazánk bejutását. A többi kutatócég pontatlanabb volt. Érdemes tehát figyelni ennek a kutatócégnek a felméréseire.

Eszerint a január sem hozott érdemi változást a pártpreferenciákban: az aktív szavazó pártválasztók 51 százaléka a Fidesz–KDNP-t támogatja, így a kormánypártok továbbra is magabiztosan vezetik a pártversenyt. A Tisza Párt (41 százalék) támogatottsága kismértékben változott, elsősorban a DK és az MKKP rovására, ám lemaradása továbbra is kétszámjegyű. A felmérés alapján a Mi Hazánk Mozgalom áll a harmadik helyen, így most egy hárompárti Országgyűlés alakulna.

Természetesen április 12-én nem a szimpátia, csak a leadott szavazatok számítanak, így a mozgósításnak kiemelt jelentősége van!

Az Alternatíva Németországért (AfD) frakcióvezetője és társelnöke kijelentette, hogy pártja kormányra kerülése esetén kártérítést követelne Ukrajnától és Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása miatt. Alice Weidel a Kijevnek nyújtott mintegy 70 milliárd eurós pénzügyi és katonai támogatást is visszakérné. A jobboldali politikus emellett élesen bírálta a német kormány Oroszországgal kapcsolatos politikáját, és történelmi felelőtlenséggel vádolta Friedrich Merz német kancellárt.

https://hirado.hu/kulfold/cikk/2026/01/25/alice-weidel-ukrajnanak-es-zelenszkijnek-karteritest-kell-fizetnie-nemetorszagnak-a-felrobbantott-eszaki-aramlatert

❗️Múlt héten kiszivárgott, hogy Ukrajna újjáépítésére egy 800 milliárd dolláros terv készül Brüsszelben. A program nem tartalmazza a fegyverkezésre elkülönített összegeket, erre további 700 milliárd dollárt szánna az EU. A Századvég kiszámolta, ez mennyi terhet jelentene Magyarország számára:

A következő évekre vonatkozó, összességében 1500 milliárd dolláros finanszírozási csomagból az EU közös költségvetésében használt, bruttó nemzeti jövedelem (GNI)-alapú elosztás szerint, Magyarország a teljes összeg 1,16 százalékát, azaz a jelenlegi árfolyamon átszámítva 5652,9 milliárd forintot lenne köteles fizetni az elkövetkező években.

Ez hazánk számára jelentős megterhelést jelentene, mivel az éves GDP 6,94 százalékának felel meg ez az összeg. A brüsszeli terv egy átlagos magyar háztartás számára 1 millió 386 ezer forintos kiadást jelent. Egy négy fős családra lebontva az összeg 2 millió 360 ezer forintot tesz ki, egy kétkeresős, átlagkeresettel rendelkező családdal számolva az összeg két és fél havi nettó jövedelemnek felel meg.

Orbán Viktor világossá tette, ezt meg akarja akadályozni, ezért nemzeti petíciót indított, amelyen minden magyar támogatását kéri.

❗️A XXI. Század Intézet Energiaszuverenitás címen tart konferenciát, ahol Schmidt Mária rávilágított: a nyugat-európai országok az orosz energiahordozókat drágább amerikai LNG-re cserélték, ami nemcsak az energiaárakat hajtotta fel, hanem tovább növelte Európa függését az Egyesült Államoktól. Ráadásul ez a megoldás kifejezetten káros a környezetre is.

Azt is kiemelte: az Európai Unió egyre elszántabban vesz részt az orosz–ukrán háborúban, miközben nem érzékeli, hogy a transzatlanti erőtér megrendült. Az Unió egyszerre próbálja támogatni Ukrajnát és erőt fitogtatni Amerikával szemben. Az uniós döntéshozók ukrán győzelemre számítanak, és abban is érdekeltek, hogy Ukrajna természeti kincseit gazdaságilag kiaknázzák — mondta.

Schmidt Mária ezután elmondta: ezért küldték Magyarországra Kapitány Istvánt, valamint Orbán Anitát a Tisza Párton keresztül. A cél velük a magyar energiapolitika megváltoztatása. Kiemelte, hogy Mark Rutte, a NATO jelenlegi főtitkára már 2013-ban kizárólagosságot szerzett az ukrán palagáz feltárására és kitermelésére, és állítása szerint erről a Shellen keresztül kötöttek megállapodást.

Szerinte ma Brüsszelben az a feladat, hogy Magyarországot is ráállítsák az ukrán palagázra, és ezzel kiszolgáltatottá tegyék Ukrajnának és a Shellnek. Utóbbiról úgy fogalmazott: a vállalat „halálra kereste magát” a szankciós politikán.

Ezzel szemben – hangsúlyozta – Magyarország célja a saját termelés növelése az elektrifikáció során. Nem importfüggőségben, hanem belső kapacitásokban gondolkodnak. Az energiaszuverenitás megőrzése a nemzeti szuverenitás garanciája.

❗️A tiszás Fiala János beszólt, helyre tettem!

❗️Így kell: Matteo Salvini is üzent Zelenszkijnek!

❗️Itt tekinthető meg Orbán Viktor bejelentése: https://www.facebook.com/share/p/1ARf19ksTy/?mibextid=wwXIfr

❗️Ezt nem fogjuk hagyni!

❗Itt tekinthető meg Orbán Viktor bejelentése: facebook.com/reel/25976646605305421/

‼️Ami sok, az sok: Orbán Viktor bekérette az ukrán nagykövetet!

Pontosan, ez a lényeg! 🇭🇺💪🏻

Székely üzenet a Lázárinfón! 🇭🇺❤️

❗️Korrekt: Lázár János a Tisza új embereiről!

❗️Világos beszéd: Lázár János a fizikai munkáról!

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrán–litván–lengyel államfői találkozó utáni közös sajtótájékoztatón világossá tette: Ukrajna célja, hogy 2027-ben csatlakozzon az Európai Unióhoz, és ezt nemcsak politikai, hanem stratégiai biztonsági kérdésként értelmezi.

https://mandiner.hu/kulfold/2026/01/zelenszkij-vilagossa-tette-ukrajna-mar-jovore-csatlakozna-az-eu-hoz

❗️Ezt már a kollégája sem vette be!

❗A választás szempontjából az egyik legfontosabb mutató az úgynevezett konjunktúraindex, amely a lakosság hangulatát tükrözi. Magyarul: az emberek többsége szerint jó irányba vagy rossz irányba mennek a dolgok az országban.

Értelemszerűen, ha rossz az emberek hangulata, akkor azt a mindenkori ellenzék könnyen ki tudja használni, és könnyebben tudja hergelni az embereket a kormány ellen. Ugyanakkor, ha a lakossági konjunktúraérzet javul, nehezebb helyzete van az ellenzéknek; az ilyen jellegű kampányuk kevésbé sikeres.

Ezt tudják nagyon jól a tiszások is. Talán sokan emlékeznek még a Tisza EP-képviselőjének, Kollár Kingának a mondataira, aki arról beszélt, hogy minél rosszabb Magyarországnak, annál jobb a Tiszának. Tehát ha az emberek azt érzik, hogy rossz irányba mennek a dolgok, abból tud profitálni a Tisza.

Éppen ezért rossz hír Magyar Péteréknek, hogy a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2026. januári felmérése alapján a lakosság gazdasági várakozása jelentősen javult. A mostaninál jobb lakossági konjunktúraindex-értéket legutóbb 2022 márciusában mértek.

Mindez ráadásul még azelőtt következett be, hogy a nyugdíjasok megkapták volna az emelt 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első részletét, illetve hogy az arra jogosult édesanyák megkapták volna az SZJA-mentességgel járó többletforrást, vagy a jelentős minimálbér-emelés után megérkeztek volna a fizetések. Ezek mind februárban történnek, amikor becslések szerint a különböző kormányzati intézkedések keretében nagyjából 1500 milliárd forint többletforrás kerül a magyar emberekhez.

Ráadásul a kormányoldal rávilágít a kommunikációjában arra, hogy ez a pénz Ukrajnába is kerülhetne, ha olyan kormány lenne, amely nem áll ellen az ilyen jellegű brüsszeli kéréseknek. Ez szintén rontja a brüsszeli álláspontot képviselő Tisza helyzetét.

Összességében tehát biztató jel a kormányoldal számára a konjunktúramutató alakulása; a lakossági hangulat már közel olyan szinten van, mint a kétharmados győzelmet eredményező 2022-es parlamenti választás előtt.