This media is not supported in your browser
VIEW IN TELEGRAM
Orbán anyukája ki lett képezve Puzsér szerint! 🫠
🤡34🙈8😁4❤2
❗2022. áprilisában vége lett volna a háborúnak, az akkori brit miniszterelnök, Boris Johnson azonban ezt megakadályozta. Friss részletek:
2022. április 9-én Kijevben sokan fegyverszünetre számítottak, ehelyett ultimátum érkezett – írta meg tényfeltáró cikkében a The European Conservative. Három évvel később dokumentumok és diplomáciai beszámolók erősítik meg: azon a napon nem a béke, hanem a háború időtartama dőlt el.
Az orosz–ukrán tárgyalások Törökország közvetítésével ekkor már előrehaladott állapotban voltak. A tervezet Ukrajna semlegességét, nemzetközi garanciákat, sőt bizonyos orosz csapatkivonást is tartalmazott volna. Moszkva beleegyezett volna abba, hogy Kijev ne csatlakozzon a NATO-hoz, és különleges státuszt kapott volna a Krím, a Donbasz kérdését pedig elhalasztották volna.
Bár tökéletlen megoldásnak tűnt, mindkét fél belefáradt a harcokba, és a béke lehetősége reális volt – egészen addig, amíg meg nem érkezett Boris Johnson. A brit miniszterelnök hivatalosan azért utazott Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Volodimir Zelenszkij kormányát. Valójában azonban sokkal többről volt szó.
A brit külügy dokumentumai szerint Johnson egyértelmű megbízatással érkezett: megakadályozni, hogy Ukrajna bármiféle „korai békét” kössön Oroszországgal. Üzenete világos volt: „Ne tárgyaljatok, harcoljatok!” Johnson közölte Zelenszkijjel, hogy ha Kijev fegyverszünetet köt Moszkvával, azonnal befagyasztják a nyugati katonai és pénzügyi támogatást.
A volt brit miniszterelnök szerint a tárgyalás akkor az orosz invázió legitimálását jelentette volna. Szavai – „Putyin el fog bukni, és el is kell buknia” – új irányt adtak a nyugati stratégiának: nem békét, hanem győzelmet akartak.
A brit és amerikai politikai vezetés ekkorra már egyetértett abban, hogy az ukrajnai háború lehetőséget kínál Oroszország tartós meggyengítésére. Washington, London, Varsó és a balti államok a konfliktus elhúzódásában látták az esélyt az orosz befolyás visszaszorítására, miközben Párizs és Berlin csak csendben figyelt.
Johnson látogatása után Kijev hangneme megváltozott: Zelenszkij néhány nappal később már kijelentette, hogy Ukrajna „addig harcol, amíg minden négyzetcentimétert vissza nem szerez”. A diplomácia helyét átvette a háborús retorika.
A „tárgyalás” és a „kompromisszum” szavakat felváltotta a „győzelem” és a „felszabadítás”. A fegyverszállítások felgyorsultak, a konfliktus pedig elnyúló, kimerítő háborúvá vált. Boris Johnson döntése nem elszigetelt gesztus volt, hanem tudatos stratégiai fordulat.
A Brexit utáni Egyesült Királyság újra vezető szerepet akart szerezni Európában, miközben Johnson belpolitikailag a Partygate-botrány miatt gyengült. A kijevi út ezért egyszerre szolgálta a brit befolyás erősítését és a saját politikai imázsát. A háború elhúzása eközben a brit és amerikai hadiiparnak is kedvezett.
2022 végére az Európai Unió súlyos energiaválságba került, infláció és ipari leépülés kísérte a háború költségeit. Egy NATO-levél szerint Johnson szerepe tudatos volt: „Ön vezető szerepet játszott az egység megszilárdításában és Ukrajna támogatásának kiépítésében” – írta Jens Stoltenberg főtitkár. A levél világossá tette: Johnson nem a békét, hanem az elhúzódó háborút választotta.
Aznap, 2022. április 9-én Kijev még megállapodásra készült – ehelyett mandátumot kapott az ellenállásra.
2022. április 9-én Kijevben sokan fegyverszünetre számítottak, ehelyett ultimátum érkezett – írta meg tényfeltáró cikkében a The European Conservative. Három évvel később dokumentumok és diplomáciai beszámolók erősítik meg: azon a napon nem a béke, hanem a háború időtartama dőlt el.
Az orosz–ukrán tárgyalások Törökország közvetítésével ekkor már előrehaladott állapotban voltak. A tervezet Ukrajna semlegességét, nemzetközi garanciákat, sőt bizonyos orosz csapatkivonást is tartalmazott volna. Moszkva beleegyezett volna abba, hogy Kijev ne csatlakozzon a NATO-hoz, és különleges státuszt kapott volna a Krím, a Donbasz kérdését pedig elhalasztották volna.
Bár tökéletlen megoldásnak tűnt, mindkét fél belefáradt a harcokba, és a béke lehetősége reális volt – egészen addig, amíg meg nem érkezett Boris Johnson. A brit miniszterelnök hivatalosan azért utazott Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Volodimir Zelenszkij kormányát. Valójában azonban sokkal többről volt szó.
A brit külügy dokumentumai szerint Johnson egyértelmű megbízatással érkezett: megakadályozni, hogy Ukrajna bármiféle „korai békét” kössön Oroszországgal. Üzenete világos volt: „Ne tárgyaljatok, harcoljatok!” Johnson közölte Zelenszkijjel, hogy ha Kijev fegyverszünetet köt Moszkvával, azonnal befagyasztják a nyugati katonai és pénzügyi támogatást.
A volt brit miniszterelnök szerint a tárgyalás akkor az orosz invázió legitimálását jelentette volna. Szavai – „Putyin el fog bukni, és el is kell buknia” – új irányt adtak a nyugati stratégiának: nem békét, hanem győzelmet akartak.
A brit és amerikai politikai vezetés ekkorra már egyetértett abban, hogy az ukrajnai háború lehetőséget kínál Oroszország tartós meggyengítésére. Washington, London, Varsó és a balti államok a konfliktus elhúzódásában látták az esélyt az orosz befolyás visszaszorítására, miközben Párizs és Berlin csak csendben figyelt.
Johnson látogatása után Kijev hangneme megváltozott: Zelenszkij néhány nappal később már kijelentette, hogy Ukrajna „addig harcol, amíg minden négyzetcentimétert vissza nem szerez”. A diplomácia helyét átvette a háborús retorika.
A „tárgyalás” és a „kompromisszum” szavakat felváltotta a „győzelem” és a „felszabadítás”. A fegyverszállítások felgyorsultak, a konfliktus pedig elnyúló, kimerítő háborúvá vált. Boris Johnson döntése nem elszigetelt gesztus volt, hanem tudatos stratégiai fordulat.
A Brexit utáni Egyesült Királyság újra vezető szerepet akart szerezni Európában, miközben Johnson belpolitikailag a Partygate-botrány miatt gyengült. A kijevi út ezért egyszerre szolgálta a brit befolyás erősítését és a saját politikai imázsát. A háború elhúzása eközben a brit és amerikai hadiiparnak is kedvezett.
2022 végére az Európai Unió súlyos energiaválságba került, infláció és ipari leépülés kísérte a háború költségeit. Egy NATO-levél szerint Johnson szerepe tudatos volt: „Ön vezető szerepet játszott az egység megszilárdításában és Ukrajna támogatásának kiépítésében” – írta Jens Stoltenberg főtitkár. A levél világossá tette: Johnson nem a békét, hanem az elhúzódó háborút választotta.
Aznap, 2022. április 9-én Kijev még megállapodásra készült – ehelyett mandátumot kapott az ellenállásra.
🤮34😡8💩4🤬2
❗️Itt érhető el Orbán Viktor bejegyzése: https://www.facebook.com/share/p/1ABdXwE8TM/?mibextid=wwXIfr
👍40💯4❤1
This media is not supported in your browser
VIEW IN TELEGRAM
❗️Beszédes: kiállt a háború ellen, Péter leszedte!
👍41⚡8🤬1
Media is too big
VIEW IN TELEGRAM
❗️Tiszás képviselő őszintén a terveikről: „Nem lesz semmiféle nyugdíjemelés!”
🤬28🤡11👍1
❗Miközben Magyar Péter perrel fenyegeti azokat, akik beszámolnak a tiszások nyugdíjterveiről, egy újabb képviselője árulta el: nem akarnak nyugdíjemelést. Gyorselemzés!
1. MAGYAR PÉTER ISMÉT PERREL FENYEGETŐZIK: Miután ismét elkezdtek terjedni a neten a Tisza nyugdíjakkal kapcsolatos elképzelései, Magyar Péter áldozati pózba vágta magát és perrel fenyeget mindenkit, aki beszámol ezekről. Mindez jelzi, hogy nagyon érzékenyen érinti, hogy kiszivárogtak a valódi terveik.
2. TISZA ÚJABB KÉPVISELŐJE SZÓLTA EL MAGÁT: Miközben Magyar Péter minden erejével igyekszik azt a látszatot kelteni, mintha nyugdíjemelésre készülne, egy újabb tiszás képviselő, Bovier György szólta el magát a terveikkel kapcsolatban, mint fogalmazott: „nem lesz semmiféle nyugdíjemelés!”
3. KORÁBBAN IS ELSZÓLTÁK MÁR MAGUKAT: Tisza-közeli közgazdászok, de Tarr Zoltán Tisza-alelnök is bevallotta, hogy a nyugdíjrendszer megszüntetésére készülnek, egyebek mellett eltörölnék a 13. havi nyugdíjat, a nők korkedvezményes nyugdíjba vonulását, illetve meg IS adóztatnák a nyugdíjakat.
4. EDDIG SEM VOLTAK NÉPSZERŰEK A NYUGDÍJASOK KÖRÉBEN: Minden felmérés azt mutatja, hogy a Tisza támogatottsága kifejezetten alacsony a nyugdíjasok körében, ami Magyar Péter agresszivitására, a kiszivárgó nyugdíjterveikre és Magyar Péter korábban elhangzó nyugdíjasokat becsmérlő kijelentéseire vezethető vissza.
5. MINDEKÖZBEN A KORMÁNY A 14. HAVI NYUGDÍJ BEVEZETÉSÉN DOLGOZIK: Miközben a Tisza egy kifejezetten nyugdíjasellenes politikát képvisel, a patrióta kormány korábban már visszavezette a 13. havi nyugdíjat és eközben a 14. havi nyugdíj bevezetésén dolgozik. Mindez világosan jelzi, hogy míg a Tiszára nem, addig a Fideszre számíthatnak a nyugdíjasok.
1. MAGYAR PÉTER ISMÉT PERREL FENYEGETŐZIK: Miután ismét elkezdtek terjedni a neten a Tisza nyugdíjakkal kapcsolatos elképzelései, Magyar Péter áldozati pózba vágta magát és perrel fenyeget mindenkit, aki beszámol ezekről. Mindez jelzi, hogy nagyon érzékenyen érinti, hogy kiszivárogtak a valódi terveik.
2. TISZA ÚJABB KÉPVISELŐJE SZÓLTA EL MAGÁT: Miközben Magyar Péter minden erejével igyekszik azt a látszatot kelteni, mintha nyugdíjemelésre készülne, egy újabb tiszás képviselő, Bovier György szólta el magát a terveikkel kapcsolatban, mint fogalmazott: „nem lesz semmiféle nyugdíjemelés!”
3. KORÁBBAN IS ELSZÓLTÁK MÁR MAGUKAT: Tisza-közeli közgazdászok, de Tarr Zoltán Tisza-alelnök is bevallotta, hogy a nyugdíjrendszer megszüntetésére készülnek, egyebek mellett eltörölnék a 13. havi nyugdíjat, a nők korkedvezményes nyugdíjba vonulását, illetve meg IS adóztatnák a nyugdíjakat.
4. EDDIG SEM VOLTAK NÉPSZERŰEK A NYUGDÍJASOK KÖRÉBEN: Minden felmérés azt mutatja, hogy a Tisza támogatottsága kifejezetten alacsony a nyugdíjasok körében, ami Magyar Péter agresszivitására, a kiszivárgó nyugdíjterveikre és Magyar Péter korábban elhangzó nyugdíjasokat becsmérlő kijelentéseire vezethető vissza.
5. MINDEKÖZBEN A KORMÁNY A 14. HAVI NYUGDÍJ BEVEZETÉSÉN DOLGOZIK: Miközben a Tisza egy kifejezetten nyugdíjasellenes politikát képvisel, a patrióta kormány korábban már visszavezette a 13. havi nyugdíjat és eközben a 14. havi nyugdíj bevezetésén dolgozik. Mindez világosan jelzi, hogy míg a Tiszára nem, addig a Fideszre számíthatnak a nyugdíjasok.
👍29🤣4❤1
This media is not supported in your browser
VIEW IN TELEGRAM
Vajon a saját képviselőjét is feljelenti? 🫠
👍31🤡16
Zaharova nem kímélte Macront: "Jobb lenne, ha Macron ezeket a katonákat két-két fővel a kulturális objektumok védelmére küldené. Hogy ne történjen meg többet a Louvre esetéhez hasonló dolog…" – írta, utalva a közelmúltban történt párizsi múzeumrablásra.
https://www.origo.hu/nagyvilag/2025/10/zaharova-macron-ukrajna-haboru-katona
https://www.origo.hu/nagyvilag/2025/10/zaharova-macron-ukrajna-haboru-katona
😁44👍13🐳2❤1🫡1🦄1
This media is not supported in your browser
VIEW IN TELEGRAM
❗️Régóta várt pillanat: így találkozott Donald Trump Hszi Csin-ping kínai elnökkel!
👍44🥴4
❗„Csodás találkozónk volt, ő egy igazán jó vezető” – mondta Donald Trump Hszi-Csin-ping kínai elnökről, azután, hogy a két szuperhatalom vezetője magyar idő szerint csütörtök hajnalban tárgyalt egy lehetséges kereskedelmi megállapodásról Dél-Koreában. Gyorselemzés!
Magyarország szempontjából sem mellékes, hogy folytatódik-e a kereskedelmi háború Amerika és Kína között, különösen annak fényében, hogy hazánkban is számos kínai beruházás található. Pár hónapja még úgy nézett ki, hogy a két szuperhatalom között elmérgesedik a viszony, ami a magyar gazdaság számára is súlyos károkat okozott volna.
Mindezek fényében kiemelten jó hír, hogy Amerika és Kína megállapodott, ez a magyar gazdaságnak is pozitív fejlemény.
De nemcsak Magyarország, hanem természetesen az egész világgazdasági szempontjából kiemelten fontos volt a mostani találkozó, ami a vártnál hosszabbra, több mint másfél órásra húzódott, az amerikai elnök magyar idő szerint negyed hat környékén indult vissza Washingtonba.
Fontos kitérni arra, hogy mindeközben az Európai Uniónak kifejezetten rossz a viszonya Kínával, pár nappal ezelőtt például a német külügyminiszternek kellett lemondania a kínai útját, mert nem fogadták őt, de nemrég Ursula von der Leyenéket is megalázó módon fogadták Kínában, a reptéren például buszoztatták őket. Magyarország ez alól kivétel: Orbán Viktor az amerikai és az orosz elnök mellett a kínai elnökkel is jó viszonyt ápol.
A mostani találkozóra visszatérve: az amerikai és kínai elnöknek sikerült megegyeznie a ritkaföldfémek kereskedelméről, Trump úgy fogalmazott: „a ritkaföldfémek körüli összes kérdések megoldódott, és ez az egész világ számára fontos. Ez globális ügy volt, nem csak az Egyesült Államok problémája” – mondta Trump az újságíróknak. „Kína részéről már semmilyen akadály nincs” – tette hozzá.
Donald Trump kijelentette, hogy elértek egy kereskedelmi megállapodást is, amelyet hamarosan aláírhatnak – bár további részleteket nem osztott meg. Megjegyezte, hogy ő és a kínai elnök szinte mindenben megállapodtak, beleértve a szója kereskedelmet és a fentanilhoz kapcsolódó vámokat.
Donald Trump elmondta azt is, hogy beszélt az ukrajnai háborúról is Hszi Csin-ping kínai vezetővel. Trump azt mondta, hogy megállapodtak abban, hogy együtt fognak dolgozni „azon, hogy be tudjuk fejezni azt a háborút.” Trump hozzátette, hogy nem beszéltek Kína orosz olajvásárlásáról.
Donald Trump azt is elmondta, hogy áprilisban Kínába látogat, és Hszi később, valamikor azután fog az Egyesült Államokba menni.
Magyarország szempontjából sem mellékes, hogy folytatódik-e a kereskedelmi háború Amerika és Kína között, különösen annak fényében, hogy hazánkban is számos kínai beruházás található. Pár hónapja még úgy nézett ki, hogy a két szuperhatalom között elmérgesedik a viszony, ami a magyar gazdaság számára is súlyos károkat okozott volna.
Mindezek fényében kiemelten jó hír, hogy Amerika és Kína megállapodott, ez a magyar gazdaságnak is pozitív fejlemény.
De nemcsak Magyarország, hanem természetesen az egész világgazdasági szempontjából kiemelten fontos volt a mostani találkozó, ami a vártnál hosszabbra, több mint másfél órásra húzódott, az amerikai elnök magyar idő szerint negyed hat környékén indult vissza Washingtonba.
Fontos kitérni arra, hogy mindeközben az Európai Uniónak kifejezetten rossz a viszonya Kínával, pár nappal ezelőtt például a német külügyminiszternek kellett lemondania a kínai útját, mert nem fogadták őt, de nemrég Ursula von der Leyenéket is megalázó módon fogadták Kínában, a reptéren például buszoztatták őket. Magyarország ez alól kivétel: Orbán Viktor az amerikai és az orosz elnök mellett a kínai elnökkel is jó viszonyt ápol.
A mostani találkozóra visszatérve: az amerikai és kínai elnöknek sikerült megegyeznie a ritkaföldfémek kereskedelméről, Trump úgy fogalmazott: „a ritkaföldfémek körüli összes kérdések megoldódott, és ez az egész világ számára fontos. Ez globális ügy volt, nem csak az Egyesült Államok problémája” – mondta Trump az újságíróknak. „Kína részéről már semmilyen akadály nincs” – tette hozzá.
Donald Trump kijelentette, hogy elértek egy kereskedelmi megállapodást is, amelyet hamarosan aláírhatnak – bár további részleteket nem osztott meg. Megjegyezte, hogy ő és a kínai elnök szinte mindenben megállapodtak, beleértve a szója kereskedelmet és a fentanilhoz kapcsolódó vámokat.
Donald Trump elmondta azt is, hogy beszélt az ukrajnai háborúról is Hszi Csin-ping kínai vezetővel. Trump azt mondta, hogy megállapodtak abban, hogy együtt fognak dolgozni „azon, hogy be tudjuk fejezni azt a háborút.” Trump hozzátette, hogy nem beszéltek Kína orosz olajvásárlásáról.
Donald Trump azt is elmondta, hogy áprilisban Kínába látogat, és Hszi később, valamikor azután fog az Egyesült Államokba menni.
👍31🤣3
A Zöldek és Munkáspárt szövetségének jelöltje azonnal távozott a gyenge szereplést követően.
https://mandiner.hu/kulfold/2025/10/timmermans-hollandia-valasztas-zoldek-munkaspart
https://mandiner.hu/kulfold/2025/10/timmermans-hollandia-valasztas-zoldek-munkaspart
🍾36❤15👍9👏1