‼️FONTOS! Már meg is indult az információs hadviselés a baloldali sajtóban: éket akarnak verni Orbán Viktor és Donald Trump közé.
Orbán Viktor Rómában olasz újságíróknak nyilatkozott, amire hivatkozva a baloldali HVG azt írta, hogy Orbán Viktor szerint Donald Trump hibát követett el és le akarja beszélni az oroszok ellen kivetett szankciókról.
Ugyanakkor Orbán Viktor ilyet egyáltalán nem mondott, a magyar kormányfő arról beszélt, hogy az amerikai elnökkel jövő héten találkozik és keresik a megoldást a térség energiaellátási gondjaira.
A háborúpártiak információs hadműveletet kezdtek, hogy a háborúellenesek egységét álhírekkel gyengítsék.
Orbán Viktor Rómában olasz újságíróknak nyilatkozott, amire hivatkozva a baloldali HVG azt írta, hogy Orbán Viktor szerint Donald Trump hibát követett el és le akarja beszélni az oroszok ellen kivetett szankciókról.
Ugyanakkor Orbán Viktor ilyet egyáltalán nem mondott, a magyar kormányfő arról beszélt, hogy az amerikai elnökkel jövő héten találkozik és keresik a megoldást a térség energiaellátási gondjaira.
A háborúpártiak információs hadműveletet kezdtek, hogy a háborúellenesek egységét álhírekkel gyengítsék.
👍40
This media is not supported in your browser
VIEW IN TELEGRAM
❗️Így fogadta Orbán Viktort Giorgia Meloni olasz kormányfő Rómában:
👍42👏6❤5
❗️📸 Ma is elszigetelődött: katonai tiszteletadás mellett fogadta Orbán Viktort Giorgia Meloni olasz kormányfő Rómában!
❤29👍13
This media is not supported in your browser
VIEW IN TELEGRAM
❗️Orbán Viktor: lesz békecsúcs Budapesten!
1👍44
Csehországban háborúellenes erők nyerték a választásokat, Szlovákiában és Magyarországon is háborúellenes kormány van. Lengyelországban is fordulhat a szél. Napról-napra egyre többen lesznek a háborúellenesek táborában – fogalmazott az M1-nek adott exkluzív interjúban Orbán Viktor, aki XIV. Leó pápával találkozott hétfőn Rómában.
https://hirado.hu/belfold/cikk/2025/10/27/orban-viktor-az-m1-nek-romaban-naprol-napra-egyre-tobben-lesznek-a-haboruellenesek-taboraban
https://hirado.hu/belfold/cikk/2025/10/27/orban-viktor-az-m1-nek-romaban-naprol-napra-egyre-tobben-lesznek-a-haboruellenesek-taboraban
👍47
Nem először válik egyértelművé, hogy a Magyar Péter körül felbukkanó bukott, baloldalhoz köthető, korábban az MSZP-SZDSZ kormányok gazdaságpolitikáját is érdemben alakító szakértők körében elviselhetetlen és káros, hogy a kormány támogatja a magyar lakosságot és a hazai vállalkozásokat adókedvezményekkel és kamattámogatott hitelekkel.
https://mandiner.hu/gazdasag/2025/10/tisza-suranyi-gyorgy-penz-tamogatas
https://mandiner.hu/gazdasag/2025/10/tisza-suranyi-gyorgy-penz-tamogatas
🤮32🤬10👎5💩5❤1🙉1
This media is not supported in your browser
VIEW IN TELEGRAM
❗️Mindig ők a „többség”, aztán kikapnak…
👍38😁5👎3
Így dicsérik a magyar kormányfő szerepét a pápai államban:
https://mandiner.hu/kulfold/2025/10/elismero-uzenet-erkezett-a-vatikanbol-orban-viktor-latogatasa-utan-erre-meg-trump-is-csak-csettinthet
https://mandiner.hu/kulfold/2025/10/elismero-uzenet-erkezett-a-vatikanbol-orban-viktor-latogatasa-utan-erre-meg-trump-is-csak-csettinthet
👍43
A magyar kormány célja, hogy Andrej Babiš cseh jobboldali pártjával és Robert Fico szlovák miniszterelnökkel hangolja össze álláspontját, és így közösen lépjenek fel az uniós csúcstalálkozók előtt.
https://mandiner.hu/kulfold/2025/10/retteg-a-politico-orban-viktor-ujrainditana-a-visegradi-szovetseget-ezuttal-ukrajna-ellen
https://mandiner.hu/kulfold/2025/10/retteg-a-politico-orban-viktor-ujrainditana-a-visegradi-szovetseget-ezuttal-ukrajna-ellen
👍44❤4🥰3
This media is not supported in your browser
VIEW IN TELEGRAM
Orbán anyukája ki lett képezve Puzsér szerint! 🫠
🤡34🙈8😁4❤2
❗2022. áprilisában vége lett volna a háborúnak, az akkori brit miniszterelnök, Boris Johnson azonban ezt megakadályozta. Friss részletek:
2022. április 9-én Kijevben sokan fegyverszünetre számítottak, ehelyett ultimátum érkezett – írta meg tényfeltáró cikkében a The European Conservative. Három évvel később dokumentumok és diplomáciai beszámolók erősítik meg: azon a napon nem a béke, hanem a háború időtartama dőlt el.
Az orosz–ukrán tárgyalások Törökország közvetítésével ekkor már előrehaladott állapotban voltak. A tervezet Ukrajna semlegességét, nemzetközi garanciákat, sőt bizonyos orosz csapatkivonást is tartalmazott volna. Moszkva beleegyezett volna abba, hogy Kijev ne csatlakozzon a NATO-hoz, és különleges státuszt kapott volna a Krím, a Donbasz kérdését pedig elhalasztották volna.
Bár tökéletlen megoldásnak tűnt, mindkét fél belefáradt a harcokba, és a béke lehetősége reális volt – egészen addig, amíg meg nem érkezett Boris Johnson. A brit miniszterelnök hivatalosan azért utazott Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Volodimir Zelenszkij kormányát. Valójában azonban sokkal többről volt szó.
A brit külügy dokumentumai szerint Johnson egyértelmű megbízatással érkezett: megakadályozni, hogy Ukrajna bármiféle „korai békét” kössön Oroszországgal. Üzenete világos volt: „Ne tárgyaljatok, harcoljatok!” Johnson közölte Zelenszkijjel, hogy ha Kijev fegyverszünetet köt Moszkvával, azonnal befagyasztják a nyugati katonai és pénzügyi támogatást.
A volt brit miniszterelnök szerint a tárgyalás akkor az orosz invázió legitimálását jelentette volna. Szavai – „Putyin el fog bukni, és el is kell buknia” – új irányt adtak a nyugati stratégiának: nem békét, hanem győzelmet akartak.
A brit és amerikai politikai vezetés ekkorra már egyetértett abban, hogy az ukrajnai háború lehetőséget kínál Oroszország tartós meggyengítésére. Washington, London, Varsó és a balti államok a konfliktus elhúzódásában látták az esélyt az orosz befolyás visszaszorítására, miközben Párizs és Berlin csak csendben figyelt.
Johnson látogatása után Kijev hangneme megváltozott: Zelenszkij néhány nappal később már kijelentette, hogy Ukrajna „addig harcol, amíg minden négyzetcentimétert vissza nem szerez”. A diplomácia helyét átvette a háborús retorika.
A „tárgyalás” és a „kompromisszum” szavakat felváltotta a „győzelem” és a „felszabadítás”. A fegyverszállítások felgyorsultak, a konfliktus pedig elnyúló, kimerítő háborúvá vált. Boris Johnson döntése nem elszigetelt gesztus volt, hanem tudatos stratégiai fordulat.
A Brexit utáni Egyesült Királyság újra vezető szerepet akart szerezni Európában, miközben Johnson belpolitikailag a Partygate-botrány miatt gyengült. A kijevi út ezért egyszerre szolgálta a brit befolyás erősítését és a saját politikai imázsát. A háború elhúzása eközben a brit és amerikai hadiiparnak is kedvezett.
2022 végére az Európai Unió súlyos energiaválságba került, infláció és ipari leépülés kísérte a háború költségeit. Egy NATO-levél szerint Johnson szerepe tudatos volt: „Ön vezető szerepet játszott az egység megszilárdításában és Ukrajna támogatásának kiépítésében” – írta Jens Stoltenberg főtitkár. A levél világossá tette: Johnson nem a békét, hanem az elhúzódó háborút választotta.
Aznap, 2022. április 9-én Kijev még megállapodásra készült – ehelyett mandátumot kapott az ellenállásra.
2022. április 9-én Kijevben sokan fegyverszünetre számítottak, ehelyett ultimátum érkezett – írta meg tényfeltáró cikkében a The European Conservative. Három évvel később dokumentumok és diplomáciai beszámolók erősítik meg: azon a napon nem a béke, hanem a háború időtartama dőlt el.
Az orosz–ukrán tárgyalások Törökország közvetítésével ekkor már előrehaladott állapotban voltak. A tervezet Ukrajna semlegességét, nemzetközi garanciákat, sőt bizonyos orosz csapatkivonást is tartalmazott volna. Moszkva beleegyezett volna abba, hogy Kijev ne csatlakozzon a NATO-hoz, és különleges státuszt kapott volna a Krím, a Donbasz kérdését pedig elhalasztották volna.
Bár tökéletlen megoldásnak tűnt, mindkét fél belefáradt a harcokba, és a béke lehetősége reális volt – egészen addig, amíg meg nem érkezett Boris Johnson. A brit miniszterelnök hivatalosan azért utazott Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Volodimir Zelenszkij kormányát. Valójában azonban sokkal többről volt szó.
A brit külügy dokumentumai szerint Johnson egyértelmű megbízatással érkezett: megakadályozni, hogy Ukrajna bármiféle „korai békét” kössön Oroszországgal. Üzenete világos volt: „Ne tárgyaljatok, harcoljatok!” Johnson közölte Zelenszkijjel, hogy ha Kijev fegyverszünetet köt Moszkvával, azonnal befagyasztják a nyugati katonai és pénzügyi támogatást.
A volt brit miniszterelnök szerint a tárgyalás akkor az orosz invázió legitimálását jelentette volna. Szavai – „Putyin el fog bukni, és el is kell buknia” – új irányt adtak a nyugati stratégiának: nem békét, hanem győzelmet akartak.
A brit és amerikai politikai vezetés ekkorra már egyetértett abban, hogy az ukrajnai háború lehetőséget kínál Oroszország tartós meggyengítésére. Washington, London, Varsó és a balti államok a konfliktus elhúzódásában látták az esélyt az orosz befolyás visszaszorítására, miközben Párizs és Berlin csak csendben figyelt.
Johnson látogatása után Kijev hangneme megváltozott: Zelenszkij néhány nappal később már kijelentette, hogy Ukrajna „addig harcol, amíg minden négyzetcentimétert vissza nem szerez”. A diplomácia helyét átvette a háborús retorika.
A „tárgyalás” és a „kompromisszum” szavakat felváltotta a „győzelem” és a „felszabadítás”. A fegyverszállítások felgyorsultak, a konfliktus pedig elnyúló, kimerítő háborúvá vált. Boris Johnson döntése nem elszigetelt gesztus volt, hanem tudatos stratégiai fordulat.
A Brexit utáni Egyesült Királyság újra vezető szerepet akart szerezni Európában, miközben Johnson belpolitikailag a Partygate-botrány miatt gyengült. A kijevi út ezért egyszerre szolgálta a brit befolyás erősítését és a saját politikai imázsát. A háború elhúzása eközben a brit és amerikai hadiiparnak is kedvezett.
2022 végére az Európai Unió súlyos energiaválságba került, infláció és ipari leépülés kísérte a háború költségeit. Egy NATO-levél szerint Johnson szerepe tudatos volt: „Ön vezető szerepet játszott az egység megszilárdításában és Ukrajna támogatásának kiépítésében” – írta Jens Stoltenberg főtitkár. A levél világossá tette: Johnson nem a békét, hanem az elhúzódó háborút választotta.
Aznap, 2022. április 9-én Kijev még megállapodásra készült – ehelyett mandátumot kapott az ellenállásra.
🤮34😡8💩4🤬2