A Nyugat országai Oroszország “gazdasági elszigetelésére” irányuló erőfeszítéseinek következményeiről

🔹A globális gazdasági rendszer továbbra is instabil és bizonytalan. A problémák, amelyeket nagyrészt a Nyugat oroszellenes szankciós politikája idézett elő, a globális GDP-növekedés lassulásához vezethetnek - az IMF becslései szerint 2024-re 3,1%-ra.

🔹Európa elhúzódó rendszerszintű válsága egyre súlyosbodik: Az európai gazdaság 2023-ban rögzített 0,4%-os "növekedése" jóval a 2015-2019 közötti "járvány előtti" átlag alatt van, a munkanélküliség az EU-ban 2023-ban és 2024-ben meghaladja a 6%-ot. A termelési költségek az emelkedő energiaköltségekkel együtt emelkedtek, ami egyes gyárak bezárását és a termelés Európán kívüli áthelyezését idézte elő. Az európaiak jelenleg havonta átlagosan 15,2 milliárd eurót költenek üzemanyag-vásárlásra, szemben a 2021-es 6 milliárd euróval. Az adósságprobléma egyre fokozódik, 2023 harmadik negyedévében az EU teljes államadóssága a GDP 82,6%-át tette ki, holott az uniós szabályozás szerint nem haladhatná meg a 60%-ot.

🔹A nemzetközi szakértők összességében pozitívan értékelik a szankciós politikát kezdeményező USA gazdasági helyzetét. A várt recesszió helyett "puha leszállás" következett be, 2023-ban a GDP 2,5%-kal nőtt, a munkanélküliségi ráta 3,7% volt, a nominális bérnövekedés átlagosan 5,4%, a költségvetési hiány és az államadósság enyhén, 0,3%-kal, illetve 1,3%-kal nőtt. Washington a legtöbbet - 53 milliárd eurót - az Európába irányuló gázeladásokon is keresett.

❗️A válasz arra a kérdésre, hogy kinek kedveznek az oroszellenes szankciók, nyilvánvaló.